Szabó Lőrincre emlékezünk
Dátum: április 13, vasárnap, 21:31:44
Téma: Irodalom tudástár


A XX. század jelentős költője, műfordítója, akire születésének 114. évfordulójára emlékeztünk március 31-én. Olyan József Attila- és Kossuth-díjas író volt ő, akit még ma is tanítanak az általános iskolákban, szavalják verseit jeles alkalmakkor.


Kiváló nyelvi érzékkel megáldott, vallásos családból származó fiatalember volt. Négy nyelvről fordított, tudott gyorsírni és kissé értett a műszaki tudományokhoz is. Később fordult inkább a mélyebb lelki és filozófiai gondolatokat megmutatni tudó költészethez, mely pont alkalmas volt arra, hogy a benne lakozó érzéseket felszínre tudja hozni. Külföldön is megfordult, ezért később sok elismerő díjat is kapott ezekben az országokban. Magyarságát hangsúlyozva a híres Nyugat lap szerkesztője, Babits Mihály mellett dolgozott évekig és Tóth Árpád is barátai közé tartozott ebben az időszakban. Ők, mint barát és segítők is ott voltak az életében.


Első kötete 22 évesen jelent meg Föld, Erdő, Isten címmel. Jellemző volt rá, hogy mindenről találóan tudott írni, emellett a műveit áthatotta az ellentmondásosság és a kétségbevonás. Ha verseit olvassuk láthatjuk, hogy furcsa szerkezeti megoldásokkal hangsúlyoz, állít és tagad is egyben. Mondanivalója közel állt az olvasókhoz, mert a nép iránti szeretete benne élt és hű volt a soraiban is az efféle elvekhez. A szerelmi élete is változó volt, feleség és szerető, öröm és bánat, elégedettség és bizalmatlanság is dúlt a lelkében. A Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol című versében ez megfigyelhető: „Úgy kéne már, hogy enyhüljön bennem ez a szomorú és bizalmatlan, örök társtalanság, de mindenkitől féltem magamat, szabadságomat, nem tudok örülni fenntartás nélkül, és így születik meg az önzésből a lelkifurdalás.” Ez nagyon sokat elárul arról, hogy milyen szomorú és magába forduló is volt ő, annak ellenére, hogy nagyon sok barátja volt és olyan helyeken megfordult, ahol csak a kor fontosabb emberei. Sokáig a főváros legjelentősebb sajtóhatalmánál dolgozott, ahol műveit publikálhatta folyamatosan. Barátainál élte utolsó napjait a Balatonnál, ahol halála előtt három nappal még írt.


Az írók, költők olyan rendszeren keresztül tudják eljuttatni gondolataikat, ami az esztétika hullámhosszán érkezik hozzánk. Ráébredünk saját érzéseinkre, elmerülünk a világról és magunkról alkotott világunkban. Ilyen módon szól hozzánk az amerikai filozófus és költő, L. Ron Hubbard is a versein és művein keresztül. Ő tudományosan megvizsgálta és lefektette azt, hogy a különböző nyelven elhangzott versek, akkor is kommunikálják a verses mivoltukat, ha a hallgató azt a nyelvet nem is beszéli. Ez érdekes felfedezés volt.


Olvassunk verseket és találjuk meg bennük a szépséget, az esztétikát és élvezzük, hogy vannak ilyen remekműveink!


Forrás: http://www.napikozlony.hu/2014/04/szabo-lorincre-emlekezunk/





A cikk tulajdonosa: Fullextra.hu
http://www.fullextra.hu

A cikk webcíme:
http://www.fullextra.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3177