Temple Grandin (egy film utóélete)
Dátum: Február 19, csütörtök, 07:04:44
Téma: Film Színház Zene
 |
...minden emberi lénynek szüksége van az ölelés nyugalmára és biztonságára.
Azoknak is, akik ezt titkolják és azoknak is, akik ezt látszólag elutasítják. |
Temple Grandin
A hölgy asperger szindrómás. 4 éves koráig nem is beszélt. Hatalmas erőfeszítések árán megtanították írni, olvasni és végül, a Colorado State University professzora lett.
A nagyüzemi állattartáshoz szükséges eszközök fejlesztése terén kimagasló eredményeket ért el.
Mindazok a jellegzetességek fellelhetőek voltak viselkedésében, ami az autizmusra általában jellemző. Szemkontaktus hiánya, az emberi érintéstől való idegenkedés, a számunkra érthetetlen zaklatottság, dühkitörések.
Képekben látott. Ez volt a különlegessége.
Egyik vakációját egy marha tenyésztő farmon töltötte. Összebarátkozott az állatokkal.
Érteni kezdte a viselkedésüket, de még a bőgésük is üzenettel bírt számára.
Amikor beoltották az állatokat, behajtották őket egy kalodaszerűségbe, amelyet szorosan köréjük illesztettek. Feltűnt neki, hogy az állatokat ekkor, tökéletes nyugalom szállta meg.
Épített magának is egy hasonlót, és amikor rátört a roham, belebújt és szorosan összezárta azt.
Megnyugodott.
Ennek a csodálatos filmek kapcsán az jutott eszembe, hogy minden emberi lénynek szüksége van az ölelés nyugalmára és biztonságára.
Azoknak is, akik ezt titkolják és azoknak is, akik ezt látszólag elutasítják.
Csak…meg kell találnunk a módját…
Testünkkel, szavainkkal, tetteinkkel…és akár egy kalodával is, kinek mire van szüksége.
|
|