Elküldve: 2016 Aug 31 Szerd 8:29 Hozzászólás témája:
01. szilfer: Augusztusi álom
Egy holdtalan, sötét augusztusi este
szemem a mennybolton a csodát kereste.
Kerülve a hálót, amit a közöny vet,
fellapoztam én az égi képeskönyvet:
Szakadt liszteszsáktól volt poros a Tejút,
néztem, hogy a Göncöl révbe döcögve jut.
Rajta a Kisbéres nagyokat ásított,
de leheveredni nem talált pázsitot.
A Delfin aludni kísérte a Hattyút,
elcsendesült odább a boldog Fiastyúk.
A zabos Pegazus futott még egy jó kört,
de a Bika s a Kos húzta már a lóbőrt.
Orion, a vadász, égi mezők őre
meglátta, hogy a Szűz hamvas bőre pőre.
Felajzott vágyakkal csak erre várt régen,
ám akkor egy csillag leszaladt az égen.
Követte még több is: villant egyik, másik,
nyilazgatott Ámor hajnalhasadásig!
Mit sem látott ebből lent a földi alom,
mozdulatlanságba zsibbadt birodalom.
Ám akkor Keleten felrepedt a bársony,
piros fény özönlött a függönynyíláson.
Halovány arccal állt a sok csillag lesen,
s felragyogott a Nap, tűzben, szerelmesen!
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2016 Szept 5 Hétfő 18:52), összesen 2 alkalommal
Elküldve: 2016 Aug 31 Szerd 8:32 Hozzászólás témája:
04. estelente: Csillaglecsó
Már elmúlt este kilenc is, amikor
megérkeztem. Te a vacsorára
készült lecsóval bíbelődtél még.
Csókra csók, popsira tapsi!
A mosogatás után kirándulni hívtalak:
menjünk ki az éjbe! Most, így augusztus
közepén látható a legtöbb hullócsillag,
óránként akár száz is.
Autóval mentünk, hogy messzire jussunk
a lámpák fényekkel szennyezett egétől.
A műútról valahol letérve a Zagyva árterének
egyik kánikulai hőségből frissülő
és vérszomjas szúnyogokat dajkáló tisztásán
álltunk meg. Feltekert ablakok mellett, a szélvédő
biztos pajzsán át figyeltük
a sötétségben ingó csillagok ábráit.
Mind elpusztul egyszer - mondtad - mint
azok a porszemek is, amiknek a felizzását
várjuk. Pillanat csak, melyben lángolással
hamvad a létük sárrá vagy termőfölddé.
Szép halál! - mondtam. - Másodpercre
kiszámítható lehetne a sorsa mindnek.
Talán a miénk is, de nem tudjuk
a képletet.
Azt mondtad, hogy ők sem.
Ám hiába vártunk, egy sem
esett le.
Ültünk a hűvös árnyú éjszakában,
az ujjainkat összekulcsoltuk
a kézifék felett, s mind várt, ahányan
ragyogtak fent a szikra csillagok.
Egy angyal szállt alá. Hosszú, begombolt
kabátban, mint a Sóház utcában
a nagy, homlokzat-téglákból kivésett
Rafáel: kéz a zsebben - bár nyár van.
Csodára vársz? A pille csillagokra
a sorsodat bízod netán? - s komor
szavára egy mosolyt adott ragyogva
a városból ismert szikár szobor:
- A csillagod itt van, vigyáz terád,
a csillaga te vagy, vigyázd tehát!
Hazajött velünk, és
együtt megettük a lecsó maradékát.
- Csillagpernye gyógyításhoz! - szólt nevetve.
A hatalmas szárnyaival búcsúzóul
magához ölelt minket,
majd az erkélyen át elrepült
a széles fényű vasútállomás felé.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2016 Szept 5 Hétfő 18:53), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2016 Aug 31 Szerd 8:39 Hozzászólás témája:
05. Amator: Szent Lőrinc könnyei
Apró szilánkjai a végtelennek
az ég sötét kárpitját hasítva fel,
s mint az igazság tépett foszlányai,
fénylő, lehulló csillagként tűnnek el.
Újra és újra feléledő szikrák:
Szent Lőrincnek tüzes könnyei hullnak,
- meg nem alkuvásnak igaz gyöngyei -,
idézve múlt igézetét a mának.
Nem csak az augusztusi éjszakákban
felizzó könnyek térnek vissza mindig,
- az éjsötétben csillagként tűnve fel -,
ám csak ritkán érhetnek el a Földig...
Az izzón sírt könnyek, ha visszahullnak,
a nagy tüzeket árvíz sem oltja el.
Hullj csak csillag, Szent Lőrinc tüzes könnye!
Nem kérdezünk - s valaki mégis felel.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2016 Szept 5 Hétfő 18:54), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2016 Aug 31 Szerd 8:52 Hozzászólás témája:
06. simonendre: Elképesztő
Gondolkodom a profi sportról,
különböző szakaszairól,
a személy adottságairól,
ennek észrevételéről
és a felkarolásáról.
Szívós munka és kitartás,
sok mindenről csak lemondás,
verseny szellem megértése,
a léleknek fejlesztése,
mozgásoknak tudatossága,
azaz a vizualizálása,
energia megosztása,
nagy stressz helyzet kizárása.
Így lehet csak csúcsra érni,
jó ideig ott csillogni,
de idejében visszalépni,
ha az energia kezd csökkeni.
Sokan nem cselekszik ezt meg,
csillaghullás következik,
mert a közösség szelleme
az elvárásoknak híve,
csak a jelent értékeli,
a múltat meg elfelejti,
mely elképesztő hozzáállás,
sportoló megalázás.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2016 Szept 5 Hétfő 18:54), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2016 Aug 31 Szerd 9:02 Hozzászólás témája:
07. freesya: Bolidák közt álmodom
Még veled alszom el ájtatos est kebelén heverészve...
és képzelgek léhán csillagos, űrhideg éjben,
hol jég-markában gyúlt vágy heve kéjeleg, éget;
tétova csillagfény lekacsint, ámít csupa széppel,
felsejlő mosolyod vélt bókja megélt mese éden,
mely hízelgőn, csábálmokkal hívogat, édelg,
lelkemben még csalfa szavak hite szépeleg érted,
ám hajnalpír jöttén nélküled új tavasz ébred...
s ott veled álmodom én, ha leszökken a hold kese fénye;
mert ma is álmom az éteren átlebbent nyarak illata,
áltat a végtelen űr kihunyó, oly távoli csillaga,
mellyel a szertelen éj hevenyén arcodra ezüst fényt vet,
míg piciny üstökös úttalan-útján, hol szerelem lépdel,
édeni, tünde mosoly csalogat: gyere kedvesem, érj el!
Epilógus
Dús koronája ha ritkul a fáknak, s jő vele zord idő,
zúzmara hímezi földbe ivódó lépteit - ám midőn
ködgomoly illan a völgyeken át - fénylő bolidák közt ő
pengeti hűlt szerelem szakadó húrját, s dala bús agyő.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2016 Szept 5 Hétfő 18:54), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2016 Aug 31 Szerd 9:04 Hozzászólás témája:
09. haaszi: Csillagvadász
Kívánhatsz bármit, súgta anyám,
ha nyárvég-estek mély bársonyán
égi kampókról leszakasztott
ezüstös szikrák fénye karcolt
vonalakat a föld felé.
Kívánhatsz bármit, és teljesül! -
ez az ígéret hajtott belül,
anyámnak hite, kit nem vert le
két világégés kínkeserve,
s nem ültetett kételyt belé.
Hullongó fények üzenete
vándorrá érlelt, űzve egyre,
míg az életen átbolyongtam,
hogy vágyaimat gúzsba fonjam,
vagy világvégre kövessem.
Anyám már égből suttog lágyan,
szerény, szelíd lett kevés vágyam,
s tudom, hogy egy csillag sem isten,
hogy álmokat beteljesítsen,
vagy valósággá növesszen.
Mégis felnézek minden nyáron
az augusztusi égre, s várom
a hullócsillag ívelését,
s hallom a gyermek szívverését,
ki sóvárogva álmodoz.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2016 Szept 5 Hétfő 18:55), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2016 Aug 31 Szerd 9:06 Hozzászólás témája:
10. simonendre: Égi fényorgona
A város széli domboldalon
egy gumimatracon feküdve,
tekintetemet az égre szegezve
az égi csodát figyeltem.
Augusztus volt és késő este,
langyos szellő simogatott,
a hulló csillagok sorozata,
a szívem ritmusát uralta.
Hiedelmek és szokások
törtek fel lelkem mélyéről,
e fényorgona ritmusával
dalolt a szívem egyfolytában.
Örökkévalóságnak tűnt mindez,
megvilágosodott a képzeletem,
amint Szent Lőrinc vértanúsága,
a próba állítás valós példája,
a közösség megbecsülése,
a kiérdemelt öröm könnye,
mely nem apad el,
mert a kitartás szülte,
a megnyílt igazság követte
és világosság övezte,
halhatatlanságát dicsőítve.
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2016 Szept 5 Hétfő 18:56), összesen 1 alkalommal
Elküldve: 2016 Aug 31 Szerd 9:09 Hozzászólás témája:
11. NagyVendel: Angyal szállt az égen...
Angyal szállt az égen,
Elsuhant csendesen.
Lángot vitt kezében,
Ragyogó fényesen.
Angyal szállt az égen,
Halk suhogással.
Kezében lángot vitt
Fényes ragyogással.
Oszlatni sötétet,
Elhozni a fényt,
Hitet vesztett embereknek
Adni a reményt.
A megváltást várva,
Az utolsó esélyt.
Tömjén füstjén át
Érezni az erényt.
Angyal szállt az égen,
Elsuhant csendesen.
Lángot vitt kezében,
Ragyogón, fényesen.
Belevilágított a félhomályba,
csillagok potyogtak
szerelmesek ruhájára .
Legutóbb Anna1955 szerkesztette (2016 Szept 5 Hétfő 18:56), összesen 1 alkalommal
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban