2016. novemberi versverseny

[Anna1955]

Kedves Alkotók!

Újra indítottuk az ANONIM versversenyt.

A verseny, 2016. decemberig kerül meghirdetésre, és havonta kerül majd kiírásra.
A havi győztes alkotó és a győztes mű, kiemelt helyet kap a főoldalon.
A havi eredményhirdetés mellett, év végén a győztes művek közül megválasztásra kerül az "Év verse" amelyet oklevéllel, emlék plakettel és 10 000,- Ft értékű ajándékkal díjazunk.
Az év győztes műve, kiemelt helyen, a szerző bemutatkozási lehetőségével fog megjelenni a Fulltükör antológiában.

A verseny szabályai a következők:

A pályázó a verset, a megadott határidőn belül kell, hogy beküldje, és a vers beküldésével elfogadja a verseny szabályait.

Regisztrált tagjaink a havonta meghirdetésre került versenyre legfeljebb két verssel pályázhatnak.

A pályázatra küldött művek csak olyan alkotások lehetnek, amelyek még nem jelentek meg sehol, és az eredményhirdetésig sem jelenhetnek meg sehol.

A benyújtott műveknek, a pályázat meghirdetésében megadott témáról kell szólnia.
A megadott téma, nem a vers címe, javasoljuk egyedi cím választását.

A győztes mű alkotója köteles vállalni a következő havi versenyben a zsűrizésben való részvételt. Amennyiben ennek nem tesz eleget, a műve nem vesz részt az Év verse pályázaton.

A pályázatra benyújtott verseket, Anna1955 adminisztrátornak kell elküldeni itt a Fullextra.hu portálon privát üzenetben.

A verseket egy azonosító számmal ellátva, név nélkül tesszük fel a verseny topikba, ahol mindenki olvashatja.
Mindenki szavazhat a szavazási idő alatt. Azok az alkotók is, akik indultak a versenyen.
A szavazást is Anna1955-nek kell elküldeni privát üzenetben.

A szavazás módja: A szavazó szerint a legjobb 10 mű, helyezési sorszámmal történő ellátása.
Azok az alkotók, akik indultak a versenyen, kötelezően saját műveiket tegyék az 1. és ha van, a 2. helyre.
Amennyiben nem így szavaz valaki, akkor is így lesz figyelembevéve, és a többi vers a megadott sorrendben következik.

A versenyt vezető adminisztrátor nem vehet részt a versenyben.

A győztes művet, a zsűri tagok egymástól függetlenül leadott helyezési sorszámaiból, és a tagjaink által beküldött helyezési sorszámokból állapítjuk meg.
A zsűri nem ismeri az alkotók személyét, amíg az eredmény kihirdetésre nem kerül.
A zsűri feladata, hogy a megadott határidőn belül a szerinte legjobb 10 művet, ellásson az általa megállapított helyezési sorszámmal, és ezt küldje el Anna1955-nek, aki az összesített eredményt nyilvánosságra hozza.

Amennyiben döntetlen lenne az eredmény, akkor a tagság szavazását kérjük a döntésre azon versek esetében, amelyek döntetlen eredményre jutottak.

A verseny időtartama:

Beküldés: november 02. - november 27. éjfélig.

A szavazás: december 1. - december 4. éjfélig.

Eredményhirdetés: december 5.

Amennyiben a megadott határidőig nem érkezik be legalább 10 vers, akkor a pályázat eredményhirdetés nélkül zárul.
Remélem ilyen nem lesz.

A versverseny témája: Idővel

[Anna1955]

01. Idővel jobb lesz tán

Idővel jobb lesz tán,
ha múlik a fájdalom,
s nem rólad szól dalom,
szeretett, jó apám.

Idővel megfakul
az emlék, a barna ing -
a bánat itt kering,
szegődve társamul.

Idővel elcsitul
e verdeső szívharang,
s akár egy égi hang,
csendem majd rám simul.

Vigaszra vágyom én,
még emészt e nagy hiány!
Fájdalomóceán
vizébe fúlt a fény.

[Anna1955]

02. Stádium

Még sokára pirkad, s a szürkeség
dermesztő, ködből szőtt ködmönét
a nap bágyatag fényében - nini,
szégyellős szűzként, lassan leveti.
A madáretetőn, künn a fán
cinkesereg tolong, s egy jégmadár,
hangjuk vidor jó reggelt kíván.
Indulok vélt kételyek nyomdokán,
hol belém karol a megszokás,
és üres kulcslyukon visszaint a ma:
"siess, a holnappal várlak haza!"
Lelkemben tekergőz, s körbefon
a kórházban villódzó neon;
fásult betegek zsebkendőikbe
tegnapok slejmjét köhögik - ha fáj,
míg csukott ajtók mögé rejtőzve,
a bizakodás hite ver tanyát.
Szólítanak.
Most is, ahogy egy éve már,
könyékig tűröm ingem ujját;
az orvos felnéz, fejét ingatja,
oly távolról hallszik hangja:
visszaeső lett, már nincs szükség rá,
be kell fejezzük a terápiát.
Fülemben dadognak a szavak:
előírás, tovább nem adható...
kap új előjegyzést... négy-öt év,
talán megadják még...
s a nyomtató, mint hűséges bakó,
végrehajtja kirótt ítéletét
fehéren-feketén.
Otthon, a magánnyal parolázva,
makacs betűk közt döbbenek rá
- bár illendően eltitkolta -
van egy rövidebb várólista:
a kénköves pokolba,
(hisz vétkeimmel a mennybe soha.)
Gyűrt abroszomra pajkos fénysugár
a redőny résein át szalutál,
kintről fogvacogva a remény
kopott bekecsében néz felém:
komisz e tél - s a havas etető
elhagyott pripjatyi hintaként,
a metsző szélben üresen leng...
Igen,
idővel újra fel kell töltenem.

[Anna1955]

03. Krúdy

Száll a szán a múltba, gyolcsfehér havon,
száll a lenge ködben, alvó fák alatt,
úttalan vidéken át, suhanva, vakon,
és megette ott az esti Hold halad.
Két keselyt fogott be most az agg kocsis,
őre régbe hullt éjeknek, perceknek,
s hajt a télben, fényt ha nem lát, akkor is,
hajt, s a gyors paták nehéz kínt pergetnek.
Egy szobának rózsaszirmos asztalán
gyertya lángja ing, őrködve fel-felkap,
árnya bábja közt a sors suhan talán:
mind, mi álom, bús jelen, a tűnt tegnap
szán után a nyom, idővel elfogynak,
s szent örökké már az elveszett holnap.

[Anna1955]

04. Álomlét

Pupillám holt bogár, ha alszom,
könnyembe fúlt, fénytelen semmi.
Olyan, mint az imádkozó asszony,
akinek sohasem örül senki.

Ha leszegett fejjel utcára megy,
vagy a sorban hátraparancsolják,
csak vágyaiban éled a kegy,
hogy azt vele is gyakorolják.

Ha felmossa a járkált gangot
s a vödör tartalma kiloccsan,
alázzák, de nem ad rá rossz hangot,
szívében áll otthontalan honban.

Egy köténye van, egy fejkendője,
többi holmija is elkopott már.
Volt néki régen menyegzője,
férje hantja csupán halott vár.

De ha lefekszik, s olvad a fény,
és a zümmögés is alább hagy,
lobbanva füstöl el a gyertyabél,
mert álmában minden sokkal bátrabb.

Gondolata olyankor vélem egy.
Aludna holtan, mint száraz virág,
míg zöld takarójával a hegy
nem mutat többé semmi hibát.

[Anna1955]

05. Viharmadár

Ne gondolj rám büszke szerelemmel.
A héj is reped, ha nő a madár.
Földúlva fészkét, hisz` ott a határ,
sosem tekint vissza kisírt szemmel.

Tolla könnyű, vadszelek szülötte.
Süvítő szárnyain kél a hajnal.
S a reggelpír ébredése dallal
világítja fényét körülötte.

Hogy mi lesz a sorsa, sosem tudja.
Mérföldekre mind` előre tekint.
S ha mégis élete porba hullna,
magában van a születés megint.

Nézz úgy rám, mint a szabad madárra,
ki válaszutak helyett is repül.
Hisz` szerelmünk, a szívünk dagálya,
mert albatrosz vagyok itt, legbelül.

[Anna1955]

06.Második Apokalipszis

Csak én, csak én, csak én,
csak én élek e Földtekén,
és senki más nincsen,
csak én meg egy isten,

aki angyal volt - mintha -
egy emberi minta,
így fellázadt ellenem.
Felfénylett fegyverem,

és dörgő villámaimmal
elűztem, de csak baj
és ármány járt nyomában,
nem győztem, beláttam,

uszított, szervezett,
s követték emberek,
én pedig hiába
dörögtem a világba:

-Elég volt! Vesszen el
minden, mi égi jel,
az ember és ami él,
mert engem nem szeret,
tőlem nem fél! -

Ím, most egy sárgolyón
ülök gondolkodón,
s fortyog már a mélyben
az ikertestvérem.

[Anna1955]

07. Amikor nyugaton kel fel a Nap

Ha egyszer nyugaton kel fel majd a Nap,
az a te napod lesz,
eljön hozzád az a régen várt alak
és megkérdezi: - Szeretsz?
Szeretsz még? S úgy szeretsz,
amint éber álmaidban? -
Te megbénulsz, gyökeret eresz-
tesz, s félholtan,
félve hátranézel, remélve,
hogy nem lát senki.
Majd hirtelen felkapod őt az égbe
őrülten szeretni.

[Anna1955]

08. Generációk

Ahogy telik az idő
a gyerekek felnőnek,
szülök és nagyszülők
egyre csak vénülnek,
többes generációk
közösen léteznek,
új problémát adó
helyzetek születnek.
Idővel,minden
átalakulásban,
megnemértést adó
kialakulásban.
Külön hozzáállás,
a legtöbb helyzetben,
az akaratosság
kimeríthetetlen.
Konszenzus helyett,
erős viták lesznek,
félelmek és titkok
egymás után gyűlnek.
A gyermek azt hiszi,
hogy a kényszer alatt,
szabadságát veszti,
a szülei miatt.
A szülői tapasztalat,
de más körülményhez,
gyermek engedetlenséget,
csak nehezen tűr meg.
A bizalom vesztés,
mindkettőjük részéről,
adódik
a hibás nevelés
körülményeiből.
A szabad akarat
nem szenvedhet soha,
a példamutatás
ennek megváltója,
a körülményekhez
megfelelően élni,
egymástól pedig,
tapasztalatokat szerezni.
Ezzel fejlődhetünk
a kölcsönösségben,
egymásra figyelve,
teljes békességben.
Haladó járműre,
csak úgy lehet felszállni,
ha a sebességével
tudunk szinkronizálódni.
Így, zökkenő mentesen
elérjük célunkat,
közösen haladva,
konfliktust feladva.
Idővel, minden
változóra fordul,
a helyzetet megértve,
a tekintély nem csorbul,
mert az elengedés
igazi bölcsesség,
bizakodás abban,
hogy helyes a nevelés.

[Anna1955]

09. Angyali láz

Szítani angyali lázat
megfeszül ívbe az ember:
fényt terem ott az alázat,
vágyai tárgya a tenger.

Gondjait ő maga látja
- győzni erővel, idővel -,
Napfia Hold a barátja,
s lesz puha otthona nővel!

Telnek a hónapok, évek,
tárul előtte a minta,
írisze ég a szemének,
színes az isteni tinta.

Fárad, de ég fele nézve
lábra kap, ám az a lényeg,
pemzlije moccan a kézbe,
élni akarnak a fények!

Elpihen egyszer a vátesz,
míg az idő szava fürge.
Színpadi díszlete más lesz,
fénytelen, esteli-szürke.

Tisztul az éj, ha idővel
éled az abrakadabra,
csontkeze festeni jő fel,
szirmokat vetni a Napra.

[Anna1955]

10. Teljes illúzió

Az életem nem más,
mint cselekvések sora,
kezdet és vég között
egyre ingadozik,
időhöz viszonyítva,
amely illúzió,
hisz megfoghatatlan,
mégis kényszerítő.
Végtelen mivoltát
időszakok adják,
múlt, jelen és jövő
amik ezt alkotják.
Jelenben cselekszem
múltbeli döntéssel,
a jövőt építem,
kritikájával egyben.
A jövő visszahat
többször is a múltra,
visszacsatolással lesz
döntésem kiigazítva.
Életutam adott,
halad a cél felé,
kisebb kilengéssel
megvalósítható.
Szabad akaratom
gyakran gúzsba kötve,
tudatalattimnak
van alárendelve.
Ösztön a tudattal
állandó harcában,
hullámzó érzelmek
tartanak fogságban.
Idővel rájöttem,
időben nem cselekvés,
nagyon sok értéket
vihet veszendőbe.
Gazdag tapasztalat
sok mindenre tanít,
képességem bővül
életcélom körül.
Minden illúzió,
ami így körülvesz,
az érzékszerveim
velem incselkednek.
A képzeletem az,
amely abban segít,
hogy a fogalmakat
tudatosíthassam.
Ha a belső időm
eltér az időtől,
megtorpan tudatom,
egyhelyben topogok.
Fejlődni nem lehet,
ha a cél nem ismert,
zavaró körülményt
ki kell küszöbölni.

[Anna1955]

A verseny eredménye.

I. helyezett:

H. Gábor Erzsébet (hzsike) - Idővel jobb lesz tán (1-es vers)


II. helyezett:

Szoby Zsolt (freesya) - Stádium (2-es vers)

III. helyezett:

Szilágyi Ferenc (szilfer) - Angyali láz (9-es vers)


A további sorrend:

prayer: Álomlét (4-es vers)
estelente: Krúdy (3-as vers)
prayer: Viharmadár (5-ös vers)
szantogergely: Amikor nyugaton kel fel a Nap (7-es vers)
szantogergely: Második Apokalipszis (6-os vers)
simonendre: Generációk (8-as vers)
simonendre: Teljes illúzió (10-es vers)




Gratulálunk a győztes mű szerzőjének!