Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A glosszänk Ideje:: 07-23-2005 @ 06:55 pm |
|
|
|
|
A glosszánk
“Na de mit kereshet a kor fiatalja a harmatos fűben a szombat hajnalában?” Magát keresi, a szerelmet, az érzelmeit, sörttől elbutultan az elveszett egyensúlyt. Az értelmet. Mert senki sem mondta meg, hogyan éljen, sehol sincs leírva, mit érezzen, vagy hogyan “csinálja” magát. Miért nem mesélt neki valaki a tegnapi felkelésről, miért nem mutogatta neki a forradalomból szerzett hősi sebeket. Senki sem idézte neki Rákóczi első szavait a csatamezőről. Csak a történelmet tanulta, hát akkor? Nem lát ott még az utcán szép eszméket, nem kaphatott az alkamon, hogy képviselje őket. Neki már nincsen költői szabadsága, mert elfogytak a felfedezésre váró megrengető szavak. Ezért nem találja a harmatcseppek között a célját.
Unalmas neki a világ, forradalmát így péntek-tipusúvá teszi. Hiszen lehet világot hódítani csoszogva, zsebre tett kézzel, matt ábrázattal rágógumit rágva, nemde? Így minden napra jut valami tiltott vadság, mert üres ambíciókkal könnyen azzá teheti magát. A legújabb tiltásra örömmel csap le, s bátran ugrik a mélységekbe azt vezényszóként hallva. Világába nem férhet bele irodalom, költészet, zene, barátság, filozófia. Azért n em tanulhat elfoglalt életétől s nem értheti a jelentést, mert a fülébe gyömöszölt discmantől süketülve bólogat, a basszusgitár ütemére rímelő strófákra. Szabadidejében a züllöttségtől fülledten ül egy dohos szobában, hogy időszűkében, sietve eméssze föl magát. Ott nem kell hallatnia gondolatait, ráfogja a lüktető falak sarkaiban elhelyezett üvöltő hangfalakra. Így nem muszáj válaszolnia lelkének se, miért is halmozza a mosogatnivalót a hétvégétől fáradt pultoslánynak. Akit a “péntek forradalmárai” tüntettek ki elismerésükkel, mert ő adagolja a hetet betetőző vakcinát a bajokra, s tudjuk nehéz volt mostanában az élet, s hát az hamar kezdődik előről. Így esett el bukott eszméivel a szombat hajnalának hűs harmatcseppjei közé.
“Na és mit gondolhat a kor fiatal ja, mikor másnapra, a kertre nyíló ablakból kibújva rágyújt legújabban csent szenvedélyére?” Szemével a felhőgomolyagokat fürkészi, s azt várja, hogy végre lásson ott Valakit. Aki végre megnyugtathassa, hogy nem túl nagy felelősség a harcban szerepelni, aki meggyőzze, hogy igazi fájdalmat úgysem fog megélni, mert azt már ő megélte helyette. Aki szemében meglássa az értelmet, hogy ne kelljen újból megtörölni a nedves kezét, mikor végre megbukott harca után megtisztulva feltápászkodik a hideg földről.
Ezeken gondolkodva, egy messzire pöccintéssel megoldja parázsló vágyát s elfordul, miközben a megváltó jelenés kezére csukja az ablakot, öszeszorított szemmel vállát rándítja:“Volt ott valaki hátul a sötétben, de hátha az ördög az, hagytam a fenébe” .
írta:SAMU |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 08-08-2005 @ 02:16 pm
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 07-26-2005 @ 12:04 am) Comment: Nagyon elgondolkodtató írás. Kicsit borús, de úgyérzem indokolt ez a ború benne. Komoly gondok vannak manapság, a fiatalokkal kapcsolatban..... :)) |
|
|
|
|
Hozzászóló: kritta (Ideje: 07-26-2005 @ 09:30 pm) Comment: Manapság túl sok "mai kor fiatalja" ilyen. :(((( Volt egy félmondatod, amit véletlenül félre olvastam, de tükrözte az igazságot: "Nem kell hall(g)atnia a gondolatait..." |
|
|
|
|
|