Száll a madár a sűrű erdőben

Sebesen repül csattan a felhőben

Szárnya törik, eszméletét veszti,

Zuhan a mélybe, s a levegőt elereszti.

Sok színes virágban fetreng kínokkal,

Megsemmisülve a mai sokkal.

Fél szeme pislog, van még remény,

Szárnyával kapaszkodik egyre az ég felé.

Órák múltán sikerül felemelkedni

Szemével testvéreit keresi

Újult erővel repül újra fel

és száguld újra életkedvvel.

Remény és hit e kettő segített a madárnak

Küzdelmeidben tekintsd őt példának

Így higgy és remélj az életben

Ahogy a madár tette a fellegekben.

Küzdj te is, emelkedj el gondjaidtól,

Ne hagyd, hogy félelmed elhatalmasodjon

Szeldd a levegőt, keress helyet

Hidd el jobb lesz minden szenvedés helyett.

Ne egy madárra hasonlíts

És ne a fájdalomtól ordíts

Légy olyan könnyed csupán mint az ég lakója

És ne figyelj más problémára.