Álmatlanul múlnak az éjszakák
Mindig csak Rád gondolok
Mióta megismertelek Édesem
Szívem érted dobban...
De olyan rossz, hogy most távol vagy tőlem,
Mert olyan nagyon féltelek Téged,
Tudod Édim, szeretnék a Te kis őrzőangyalod lenni
Ki megpróbál megóvni mindentől...
Tudod Édim, féltelek, hogyha bánat marja szívedet
Féltelek, mikor sírni látom két szemed
Féltelek, hogyha valami bibi történik Veled,
És féltelek, még akkor is, hogy álmatlan az éjszakád...
Egy nap se múlhat el, hogy ne gondoljak Rád
Egy nap se múlhat el, hogy ne tudjam, hogy mi van Veled
Ilyenkor tudom, hogy túlzásba viszem az aggódásom
De nem tehetek róla, én már csak ilyen vagyok...
|
