Át a szigetre

Megyek már,
megyek... Csak türelem..!
Pár mozdulat,
kicsiny izommunka,
s máris szakadnak a kötelek.
Az öbölmélyből kitépett horgony
megcsikordul a fenéken,
követ-iszapot szántva fékezne,
ám lánc-csonkján marad
a kikötőben.
A szigetre átevezni
szinte semmiség:
evezőkbe húzni csak,
majd térdig vízben
partra tolni a bárkát,
s mindent a túlparton hagyva
fövenyre dőlni,
mint ahogy a Nap dől
az alkonyi ciprusok
lándzsahegyébe.