Több vagy nekem, mint álmosan ébredező felkelő Nap, minek gyöngy-harmat fényétől fáradt vándor irányt kaphat.
Több vagy nekem, mint pajkosan kacsintó nyár-éj csillaga, mire büszkén tekint ezüst mosolyával a Hold, maga.
Több vagy nekem, mint éltető vize tikkadt sivatagnak, mi után sóvárog a lét, s mi szebb holnapot adhat.
Több vagy nekem, mint hullámzó óceán homokos partja, hol a gyönyörű természet a fejét álomra hajtja.
Több vagy nekem, mint hűsítő fuvallat bársony-érzete, mi ránk simítja gyengéden a szerelmet, az életet.
Több vagy mindennél, mit ember évei során kereshet, halld meg suttogó szavaim: "Te vagy az élet, szeretlek!'
/ Kedvesemnek / |