Álmom öble… (G.P.-nek, aki oly, kedvesen kérte)
Tenger sós vize lágyan Nyaldos a homokfövenyen, Szivárványos naplemente a vágyam, S, hogy a házam ott legyen.
Öblöm környező hegyeit Megmásznám minden reggel. Keresve a napom kegyeit, Mely világosságba borít, ha felkel.
E környék kellemes, csendes, Turisták hadaitól mentes. A víz is oly tisztán kék, S cápánk sem volt még.
Esténként cölöplábú házam Gyertyafényes, lágy zenés rejtekén, Belevesznél barna szemem zöld fényébe, S eltévednél a szerelem lényében.
Szolnok, 2005-08-25. Mandula Sz. Leila
|