Okfeltárás
Rossz még hallgatni is… Ezt: eszmék s gyakorlat arcát, elmélet-működésmezt, kettősség léte harcát.
Nagy fellengzősen ötlet: már megsemmizte tényérv, elvtanból a többlet, cáfolt észév veszélysérv.
Csípős szó váltva lézeng, megjegyzések köpése, ajtó döng, hanggal ég zeng, ordítós száj epésen.
Mert törvény van. Betartó: nincsen régen magyarnál, sem gond, baj, nyűg feltartó, mérgesbb létünk fanyarnál.
Pénz: kell! Pénzper. Haszonpénz. Pénz kapcsolt. Pénzt lop állam. Pénz: vér. Pénz: véd. Vitás pénz. Pénzkín. Pénz vágya álma.
Csalt törvény s pénz. Miatta bánt a szegénység, viszály is, búvalbélelt miatta lélekkedv és viták is.
Pénz elemészt és miatta egymást marjuk sakálként, kétség s válság miatta, érték és ár halálként.
Dúlván, fullván családunk, fej fáj, ég szem, fekélyek, rég nem vígság imádunk, gyászhangzásból tökélyek.
Mert úr állam igája, harc, mint medvére szúnyog, polgárnak tört gigája, ellen kedvére dunnyog.
Sok mindebből eredmény: lét cívódása számlák, csak-drágább-kellne eszmény, „Pénz minden!” úti táblák. |