Jó, őszinte mosolygást,
szívből jött kicsi formát,
én lássak semmikor már?
Úgy tűnik, soha napján.

Tíz több éve talán csak,
ott öcsék kicsi voltak,
s ők még nem bele csalva
örvendezve mosolyogtak.

Azt óta… somolyogni
már mindenki konyít is.
Háromnál ki idősbb fi,
csak tudhat vigyorítni.

Jó nap: szájadat elhúzd,
kell leplezni vigyor bút,
míg rossz napra beléd szúr,
hogy kényszere legyen túl.

Csecsemőnél ma nagyobban
őszintén öröm az csalt
színjáték ura-gondja,
tettetvén anakonda.

Düh meg fájdalom ezre,
pénznek börtöne kerget,
és ordítani kéne,
cakkos vérere szemnek.

Szép, őszinte mosolygás,
jó szívből kicsi formák,
szemfény csillan az orcán:
nincs. Isten vele mostmár!