Halott csend itt, amott, A nagy zaj megfagyott, Néma rend pillantott Még tavaly, már halott. Hangos folt, zúg a rend, Alvó holdba zúg a csend, Mély égbolt, fent mereng Ezer csillag odabent. Elvonul ezer folt, Fülembe sírt, dalolt, Rámomol a pillanat, S elmossa arcomat. Gépi zaj száz foltja A hangtalant kioltja, Még tavaly élt a csend, Ma megfogant a hangos rend. Zúg város, zúg az éj, Elfárad a szenvedély, Mert álmos, így ágyba tér, De ébren tartja hangos tér. Fáradtan útrakél Újra a szenvedély, Az álom rá felfigyel, S csók közben alszik el...
|