Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Egyedül egy Világban... Ideje:: 10-30-2005 @ 12:42 pm |
|
|
|
|
Árnyék vetődött lelkemre, Álom nehezedett szememre. Semmittevés édes kényesztetés, Az unalom magamban kesergés.
Villám csapja meg fülem, Pillanatra ledermedem. Szívembe, mintha kést döftek volna, Úgy érzem, mintha valami Fojtogatna.
Ájultan összeesek... A szívembe fullánk marad. Keservesen szenvedek, Nincs ki segítene.
Mindenki elhagyott, itthagyott. Ebben a furcsa Világban, honnan Szabadulni nem tudok...
2005.10.30. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-30-2005 @ 12:42 pm
Hozzászóló: Profugus (Ideje: 10-30-2005 @ 01:28 pm) Comment: Kemény, elkeseredett vers,tetszett. |
|
|
|
|
Hozzászóló: arachn (Ideje: 10-30-2005 @ 08:34 pm) Comment: Köszönöm szépen... |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 10-31-2005 @ 10:22 am) Comment: Jaj, de nagyon elkeseredett..... Nagy fájdalom, reménytelenség árad belőle... Remélem az, hogy kiírod magadból az érzéseket segít neked...De inkább abban bízom, hogy ez egy vers, és nem a lelked állapota ihlette..Szeretném ezt hinni...:))))) Szeretettel Anna |
|
|
|
|
Hozzászóló: arachn (Ideje: 10-31-2005 @ 02:23 pm) Comment: Köszi szépen a hozzászólást...hát én is szeretném ezt hinni, de sajnos azt hiszem, hogy ez azért a lelkiállapotomat is visszatükrözi ez a vers... de azért tényleg jobb kiírni magamból... |
|
|
|
|
|