A fiatal házaspár sokadik albérletébe költözött. Ahogy beléptek a lakásba, egyből bosszankodni kezdtek:
- A fenébe! - mondta a családfő. - Tegnapelőtt begyújtottam. Miért nem ég a konvektor? Még jó, hogy szóltam a gázszerelőnek, jöjjön ki. A többi készüléket be se tudtam gyújtani, azt hittem, legalább ez az egy ad egy kis meleget. Csak Karcsika meg ne fázzon!
Karcsika nem ért rá fázni. Épp az egyik széket húzta a fal mellé, hogy felkapcsolja a villanyt, majd az ablakon próbált kimászni. Ekkor érkezett meg a gázos.
- Megbeszéltük a tulajjal, hogy számlát kérünk - ezzel indított a férfi. - Egy konvektort sem tudtunk begyújtani. - Én Állam Bácsinak nem dolgozom! - jelentette ki kategorikusan a szerelő. - Mondja, mi a fenét akar a tulajdonos a számlával? Feldugja magának? Az asszonyka belepirult. Aztán még jobban pironkodott, amikor az egyébként jólnevelt gázos folytatta a szitkozódást. - Hogy nem szégyelli magát ez az ember? Ez a készülék például nem szelel. És nézze! Gyufával gyújtották be! Gyorsan kitisztította. A másik két konvektor el volt repedve. - Hiába na, 30 évesek már ezek, ki kellene őket cserélni. Sokat fognak ezek télen fogyasztani, és visszaáramolhat az égéstermék. - Még nem akarok a Mennyországba kerülni - próbálta az asszonyka viccelődéssel elülni a dolgot. - Reméljük, megússza - mondta a szerelő legyintve. - Tízezer forint lesz.
Ahogy a gázos kitette a lábát, jött a tulajdonos édesanyja. Bemutatkozott. Egy férfit is hozott magával. - Megcsináltattuk a gázt. El voltak dugulva a készülékek, visszaáramlott az égéstermék - közölte vele az asszony. - Tízezret fizettünk. - És számlát kaptak? - kérdezte az idősebb nő. - Azt nem. - És mit csinált a szerelő? Nagyon drágán dolgozott! Most jöttem begyújtani, nekem erre megvan az emberem! Meg egyébként is, a szerződésben nem ez van! Hogy a fiam beleegyezett? Nem az ő zsebére megy! Tudja, ezeket a konvektorokat még az előző tulajdonos vette. Mi eddig még nem is javítottuk! - düllesztette ki büszkén a mellét.
A vendégek búcsúztak, a házaspár illendően elköszönt tőlük. Hanem amikor becsukták az ajtót, a családfő fogai közt ezt sziszegte: - Dögölj meg! A nő távoztában meghallotta és magában így dohogott: - Micsoda emberek vannak! Beengedem őket a lakásomba, és ez a hála! |