| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Az ólomkatona Ideje:: 11-14-2005 @ 12:04 am |
|
|
|
|
Emlékeim közt elmerülve,
egy ólomkatona került a kezembe.
Oldalán kardja, hideg a szíve,
szomorú, mert régen nem jutott eszembe.
A polcra állítom a régi katonát.
Aki adta, már nem védi a hazát.
Negyven éve már, hogy kezembe adta,
harcba készült, s halkan fülembe súgta.
El kell mennem, de szívem itt marad,
Nem ragyoghat szerelmünk, mint a felkelő nap.
Őrizd őt helyettem és ha én még élek,
Ígérem a nyárral, én is visszatérek.
A boldogság elszállt, elteltek az évek.
Sok kicsi unoka , aki engem éltet.
Csak egy fiút adott nekem, s a katonát,
Neki köszönhetem a sok kedves unokát,
kik majd újra védik a hazát!
A sír fölé hajolva, kezemben a katona.
Számomra nincs már mit mondania.
Nem tudja a nyarat visszahozni nekem,
meghalt Ő , s vele az őszinte szerelem.
1995 Szeptember 23 |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 11-14-2005 @ 12:04 am
| Hozzászóló: vp_rozika (Ideje: 11-14-2005 @ 02:47 am)
Comment: Szia Edit! A meleg hangvételű, szomorú visszaemlékezésed a kedvesre, nagyon tetszett. Különösen azért, mert még a rideg előttem álló monitor, billentyűzet is sugározni tudta a felforrósodott hangulatodat olvasás közben. Úgy éreztem, amilyen fájdalmas lehetett a kedves elvesztése, legalább olyan jó a fiú élete... Mert talán nem tévedek, ha azt érzem ki az írásodból, szíved minden szeretetét feléje irányítottad. Fogadd őszinte gratulációmat, Rozika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Betti (Ideje: 11-14-2005 @ 09:02 am)
Comment: Gyönyörű és megható írás mély érzelmekkel telin. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 11-14-2005 @ 11:14 am)
Comment: Ez nem igaz! Ha az őszinte szerelem meghal, ennyi év távlatából a multadban féltve óvott kedves nem hoz felszire ilyen csodálatos szavakat. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mucika (Ideje: 11-14-2005 @ 12:41 pm)
Comment: Kedves Barátaim!
Remélem nem estem túlzásba a megszólitással, de egyre közelebb érezlek benneteket a szivemhez, és ezt nem csak a dicsérő szavaitok miatt mondom. Nagyon jó, hogy újra értelmet kaptak a szürke és egyhangú napok,mert újra irok és remélem tudok újra örömet okozni müveimen keresztül. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mucika (Ideje: 11-14-2005 @ 01:09 pm)
Comment: Kedves Rozika: Teljesen elkényeztetsz. Most sem tudok mást irni minthogy nagyon köszönöm: Edit |
|
|
|
|
| Hozzászóló: mucika (Ideje: 11-14-2005 @ 01:23 pm)
Comment: Kedves Prayer! Mivel ez a történet nem velem esett meg ,csak kitaláció, elegánsabban fogalmazva fikció, nem tudok vitatkozni veled:-))) Véleményem szerint sokunk életében csak egyszer (vagy egyszer sem) jön el az őszinte ,igaz szerelem de ha valaki megéli egyszer is, akkor soha nem felejti el és mindig
jó érzéssel gondol vissza rá: Edit |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 11-14-2005 @ 08:30 pm)
Comment: Kedves Edit! Szerintem minden irodalmi alkotás csak akkor lehet érték, ha mi olvasók nem vagyunk képesek megkülönböztetni a fikciót a valóságtól. Ez neked sikerült. Innentől kezdve válthat ki valós érzelmeket belőlünk. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 11-15-2005 @ 07:45 am)
Comment: Kedves Edit, versed nagyon jól megírt vers, többször is elolvastam és visszatértem. Bennem is emlékeket hozott felszínre, édesanyám meséit egy korról, melyet nem szabad feledni, nehogy ismét bekövetkezzen....:)))) Szeretettel Anna |
|
|
|
|
|
