| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Bűntudat Ideje:: 12-14-2005 @ 04:48 pm |
|
|
|
|
| Tudom én, hogy mit csinálsz te a szobádban, mikor nincs ott senki sem, amikor egyedül vagy, s nem lát senki sem, amikor nem kell attól félned, hogy bárki is megzavarja nyugalmadat.
Tudom, pedig én sem látlak, én sem vagyok ott, csak te vagy, egyedül te magad, csak te, egymagad, teljesen egyedül. No meg tán a piszkos kis lelkiismereted, amit igazán kimoshatnál már, hogy ne kelljen miatta szégyelkezned. Már ha épp nem ment el ő is otthonról, hogy nehogyzavarjon, vagy ha nem kergetted el te magad, hogy ne befolyásolhasson.És ha megszólít, süket leszel bölcs szavaira, s -bár nem könnyű, nehéz fába vágtad a fejszéd- addig-addig érleled magadban tisztáltalan gondolataidat, míg azok felülkerekednek rajta, s elhallgat.
Te is tudod, te, aki attól félsz igazán, hogy te, aki olyan dolgokat csinálsz, amiket még te sem vagy képes nézni, és nem is akarsz látni, egyszer majd megszöksz, mert attól rettegsz, hogy ha hazajön a lelkiismereted, nem mersz majd a szemébe nézni, testeden pedig -mint valami undok kis mellékhatás- eluralkodik a remegés. De tudod te azt, hogy előle nem menekülsz, megtalál, bárhová is rejtőzz. Emlékszel, amikor még kicsi voltál, ártatlan gyermek, és valami bűnös véletlen áldozata lettél -amit ráadásul nem te kezdtél- , mindig figyelmeztetett, a tudatodba véste bűnödet, és felszólított a megbánás fullasztó, csaknem fojtó képpességének megtanulására, majd alkalmazására, és a bűntudat nyilvános kinyilvánítására, és mindig hozzátette azt is, hogy ilyet nem szabad többé csinálni, hogy az embernek tanulnia kell a hibáiból, mert előbb-utóbb nagy bajban lesz, és akkor nem lesz menekvés, sem irgalom.
És íme, nem tudsz elbújni előle, szembe kell nézned vele. Tudod jól, nagyon is jól,hogy ellene nem érdemes küzdeni, mert neked nincs ellene fegyvered, és amikor, mint egy filmet, levetíti elötted egy mocskos vásznon a történeted, annyira fáj neked, mintha sokezer aró tűvel szúrkálná a bőrödet, olyan rövid ideig, de olyan intenzíven, hogy váygat kezdesz táplálni az örök álomra. Nem hagy nyugodni,minden egyes szúrás pillanatában átéled a kínok kínját, ahogy levetíti elötted, úgy érzed, ez a történet soha nem ér véget, majd csak a végső megnyugvással, akkor jön majd az utolsó epizód, de addig mindig, ahogy véget ér az egyik, jön az új, egyre borzalmasabb gyötrelmeket hozva magával.
De te már nem vagy kisgyermek, régen nem vagy az, nem az a legsújosabb vétked, hogy a boltból elcsentél egy szelet csokoládét, te most olyan dologhoz nyúltál, amiről tudtad, hogy nem csak a tied, nem rendelkezhetsz felette,de te mégis, önző módon magadévá tetted. És ha akarod, nem mondom el senkinek, mert tudom azt is, hogy bünhődni fogsz érte. De egyet sose felejts: a lelkiismereted elől nem menekülsz. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 12-14-2005 @ 04:48 pm
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 12-14-2005 @ 07:38 pm)
Comment: Úlyos szavakkal megfogalmazott, valami nagyon mély fájdalomtól átitatott írást olvastam. Bűneink soha nem hagynak minket nyugodni, ebben nagyon igazad van..... Sajnos viszont vannak annyira elvetemült emberek, akiknek nincsen lelkiismerete, és bűntudata egy csepp sem..... Ez a világ egyre inkább ilyen....Örülök, hogy olvastalak...:))))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: vp_rozika (Ideje: 12-15-2005 @ 02:39 am)
Comment: Szia! Bizony, nagyon igazad van! Ez az egy, a lelkiismeretünk, ami elől nem menekülhetünk. Írásod elgondolkodtatott. Magamba néztem, pillanatnyilag nincs miért meneküljek, mégis mélyen megérintett. Köszönöm, hogy megállásra késztettél, hogy szembesítettél önmagammal, Rozika |
|
|
|
|
| Hozzászóló: cvalda (Ideje: 12-15-2005 @ 03:42 pm)
Comment: Örülök, hogy megosztottátok velem véleményeiteket, és köszönöm az elismerést is.
Igaz, hogy egyeseknek nincs lelkiismeretük, vagy lehet, hogy ez egy születési rendellenesség, lehet, hogy csak nem "működik", de az sem kizárt, hogy vannak, akiknek annyi elszámolnivalójuk van, hogy azt már egy "egészséges" lelkiismeret /aki lelkiismeretesen végzi munkáját:)/ sem tudja "kijózanítani", vagy már ő sem tudja elviselni:).
Még1x köszönöm, és sok sikert kívánok nektek, illetve sok hozzászólást a ti műveitekhez.
cvalda |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 12-16-2005 @ 09:14 am)
Comment: Érdekes dolog a lelkiismeret. Szerintem a lelkiismeretlennek vélt embernek is van lelkiismerete, mindenkinek van, csak mindenki más-más viszonyban van vele, határait pedig más-más morál alakitja. És még rugalmas is. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: cvalda (Ideje: 12-16-2005 @ 04:39 pm)
Comment: Sajnos az a helyzet, hogy vannak emberek, akikre azért mondható, hogy nincs lelkiismeretük, mert egyáltalán nem foglalkoznak szellemi dolgokkal, csak a külsőségeknek és a felszines kapcsolatoknak élnek. Vagyis ők nem foglalkoznak azzal, hogy az embernek kellene minimum annyira igényesnek lennie, hogy megválogatja a dolgokat, a stilust, amit képvisel, az ilyen embernek minden tök mindegy, csak az számit, hogy minél jobban tarthassák ennek a rohanó világnak a tempóját, az is mellékes, hogy mondjuk tetszik-e nekik fazonra az adott v.mi(pl.:ruha), inkább az a döntő, hogy márkás "cucc"-e, mi a márka, milyen a hire, divat-e az most, milyen megfizethetlenül drága, hogy aztán legyen mivel dicsekedni a "nagyközönség" elött. Röviden összegezve, nem vagyunk egyformák, (ennek itt az élő példája), és sokan vannak, akiknek van szellemük(vagyis van "lelkük"), de nem ismerik fel "szegénykék" (kis naivak), hogy "ezt most talán nem kelett volna", vagy hogy "ez rossz dolog, ne tedd többé", hanem teljesen meg vannak elégedve az életvitelükkel, és úgy gondolják, hogy nekik az égadta világon nincs semmi problémájuk, hogy ez igy normális. Bizonyos fokig ez igaz, mivel valóban tökéletlen emberek vagyunk, akik, ha nem akarnak, akkor is hibázhatnak, de ennek a mértéke a minimálisra csökkenthető, ha megtanulunk bánni az érzelmeinkkel és az indulatainkkal.
Nekem is van még mit gyakorolnom:)
Köszonom, hogy elolvastátok véleményem.
A mielőbbi viszont látásra:
Cvalda |
|
|
|
|
|
