Ma eltört az utolsó szilánk is, mit nég tartott a vágy, a hit, ma meghalt a remény, a lét is, és magával rántott engem is Ma meghalt a fogalom- szeretet, a szívem volt az utolsó reménylő, tartotta magát szilánkokban is, nehezen, pedig támadta megyannyi merénylő Ma száradjon ki tenger, tó és folyó, hervadjon el minden szép virág, a Nap legyen fagyos jéggolyó, úgyis fagyos szívvel teli e világ Ma boruljon a Földre az ég, hulljanak le a csillagok, aki szívem törte annak itt a vég, mert a merénylő ezúttal én vagyok! |