Sokan sokféle képpen érintették már a seggmosás témáját, magát a seggmosás szót hosszú fráziscsokrok-rendezgetésével színpadképessé téve. Nekem azonban elegem van abból, hogy e kérdésben Fábry Sándor néhány évvel ezelötti szavai sem eredményezték a bidék újra csatarendbe állítását. Én rutinosan végzem ezt a tevékenységet és az vesse rám az első követ amiatt, hogy a toalett és a fürdőszoba közötti néhány métert csokimazsolásan teszem meg, aki úgy gondolja, a kreppelt vécépapírral történő maszatolás elegendő.

Én még emlékszem azokra a kis likakra a falban, melyekben dugó volt lánccal és alá az volt írva: központi porszivó. Ez sincs már, de erre magyarázat lehet az, hogy ma minden háztartásban van "perszonális" porszívó. Ugyanigy a mai napig láthatóak a nagypolgári lakások fürdőszobáiban azok a kis falkitüremkedések, melyekbe a modern háziasszony mosógépének vízbefecskendező csövét tömködi, sok esetben abban a hitben, hogy az arra való. De nem, Kedves, az a bidé csapja! És nem hiszem, hogy a bidé eltűnésével valami átvette volna életünkben annak szerepét! Szaros a seggünk, csókolom! Vagyis... márakinek!

Ragaszkodnék a bidé újbóli bevezetéséhez! Ennek több oka is van még a korábban említett wc-fürdőszoba közötti út megtételén túl is, főleg akkor, amikor ez az út az előszoba közbeiktatásával járható csupán le. Nem kell ugye ecsetelnem, mennyire... problémás letolt gatyával, kissé előregörnyedve megtenni ezt az akárcsak néhány méteres publikus utacskát, míg a wc után immár a fürdőszobában zárhatjuk magunkra az ajtót. Mert íme egy újabb kényelmetlenség:

A fürdőkád nem seggmosásra való. A kád szélére történő felhelyezkedés után (mely komplikált feladat, ne becsüljük le) a csap megnyitása, átkapcsolása zuhanyzóra, majd a kellő vízhőmérséklet kikeverése felettébb komplex feladat, főleg fél kézzel. De némi rutinnal nem kivitelezhetetlen. Fontos szempont továbbá a megfelelő víznyomás elérése, sőt, ez talán a leglényegesebb pontja a műveletnek.

A művelet lezárása a legkockázatosabb, és ezt én tudom a legjobban. Nem lehet a vizet elzárni előbb és utána letenni a "telefont", vagyis a tusolót. Mi következik ebből? Leteszem a tusolót, melyből nagy nyomással jön a víz, nyúlok a csap után, hogy ennek véget vessek, de a nyomástól a kádban heverő zuhanyrózsából hirtelen felfelé kezd törni a víz. Ilyenkor jön a közdelem reflex és ráció között. A reflex azt mondja: hamar a tusolót! Az ész ezzel szemben ezt: A csapot! A csapot! Míg egyik nem fojtja el a másikat, egy idétlen kapkodás alakul ki. Mindent egybevéve a kád szélén letolt gatyával, ezáltal meztelen seggel ülő, háta mögött kapkodó férfi, aki eközben alulról és a visszaeső víz által felülről is kapja az áldást, nem túl tekintélyt parancsoló jelenség! Tisztának mindenesetre tiszta!

Vigyázzatok hát!