Fekete karácsony
Ezen a karácsony előtti napon hideg, száraz volt a levegő, és a föld fekete dermedtségében keményre fagyva, szomorúan hallgatta, amint a hollók magasan keringve siratták az elmúlt, bőséggel teli jó időt. Fázik minden, mert hó nem esett, s az ünnepi hangulatot is elfújta a szél, hiszen ki látott már olyat, hogy Karácsonykor süt a nap, és bentről nézve tavaszi fényárban úszik a táj, miközben olyan hideg van, hogy az ember lehellete odafagy a bajuszára. Az ablakokban csillogó-villogó apró lámpák igyekeznek vidám ünnepi jókedvre deríteni mindenkit, de a sötét, hideg, fagyott föld látványa megdermeszti a szíveket. Szomorú a készülődés egyedül a szeretet ünnepén, miközben elmúlt idők emlékeit keresve, sírok között bolyongok, és a hideg, néma csendben rádöbbenek arra; hogy a földdel együtt magányos szívem is megfagyott!
2002 |