Elmondom néked-jól figyelj!-
míg te alszol,
ott kint,a sötétbe mi neszel.

 Odakint jár a kutya
a kobór,
keresi,kutatja vackát
a jámbór.
A nincstelen is kint kószál,
nem leli sehol nyugalmát.
Ha szerencséje van,
nem az utcán leli,
a hajnal harmatát.
De van más élet is odakint.
Az erdő mélyén,
a fák allatt:
kis állatok hada csap
furcsa zajokat.
Ők azok: akik nappal alszanak.
Nem rossz az éjszaka!
Csak a színe az mi visszatart!
Ám ha a holdra nézel,
arca ránk világít
egész éjjel.
Ő az ki őrzi álmunkat,
vigyázz ránk,
s ő rosszat nem akar!
Így hát nincs mitől félnünk!
Ha leszáll az éjj,
csak fel kell néznünk,
és Hold anyánk néz vissza ránk...