Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Impulzusok Ideje:: 02-14-2006 @ 01:38 pm |
|
|
|
|
Csend csorog át az időn. Hegy gyomrában alagút. Lent a mélyben legbelül mind magányosak vagyunk.
Érzés sarjad a szívben, gondolatot terem az agy. Milyen kevés ez ahhoz, hogy kifejezzed magad.
Botladozik a nyelv, megszületnek a szavak, de tudod, hogy "más az", amit mondani akarsz.
Sajdul a szív a fájdalomtól, de hallgat a száj, és mozdulatlan az arc.
Csak tekinteted rebben tétován, mert nem akarod mutatni, hogy FÁJ.
Halott élet az, mely nem sikolt és nem kacag. ÚR az Ember a teste felett, de a Lélek magányos marad.
Baja, 2001.03.31.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-14-2006 @ 01:41 pm
Hozzászóló: Selene (Ideje: 02-14-2006 @ 05:21 pm) Comment: Micsoda vers! Tudtad, hogy más ír 2x ennyit, és legalább 3x ennyi jelzővel?...És zt tudtad, hogy más mégsem tud ennyi minent megfogalmazni? És ÍGY megfogalmazni? Ilyen összeszedetten, ilyen esszenciává öntve! Létkérdések válaszai, filozófia elmélkedések csupán néhány versszakban. Hát...le a kalappal! |
|
|
|
|
Hozzászóló: zsezse (Ideje: 02-14-2006 @ 07:50 pm) Comment: Drága Selene!
Nemrég jöttem közétek. Aki megtisztel engem a látogatásával, annak a műveit én is olvasgatom, hogy kicsit megismerjelek Titeket. Természetesen - ahogy időm engedi- a többiekét is.
Én meg úgy nem tudok írni, ahogy Te. Én a "megvilágító" vagyok, néha eszenciális. Ütök és lemeztelenítek. Te viszont beburkolod valami sejtelmes fátyolvilágba amit meg akarsz láttatni, teszed ezt úgy, hogy fel-fel lebbented a fátylakat és én boldogan belesek titok-birodalmadba.
Így egészítjük ki egymást.
Mindnyájan valahol belül a keresztünket sírva cipelő Krisztusok vagyunk a lélek szintjén, "aki" rohangál közömbös arccal az utcán, az az Ego.Az egónk dolga a rohangálás, a léleké a tapasztalás az egón keresztül. Akkor emelkedik fel az egó a lélek birodalmába, amikor képesek vagyunk meglátni minden társunk szemében a szenvedő krisztus-lényegit.
Valóban filozófus is vagyok. Te is.
Köszöntelek a Lélek birodalmában, ahol Te már régóta bejáratos vagy.
Vad Erzsi |
|
|
|
|
Hozzászóló: szerzs2 (Ideje: 02-14-2006 @ 09:06 pm) Comment: Kedves Erzsi!Nagyon hasonló a lelki világunk,/de jóóó!!!!
Tetszik ahogy írsz!
Szia!Erzsike |
|
|
|
|
Hozzászóló: prayer (Ideje: 02-15-2006 @ 06:16 am) Comment: Kedves Erzsi! Látom, nem mostani lélektükröd ez a vers. Biztosan azóta a nézeted is másabb. Szerintem belül senki sem magányos. Az csak a felszinen van jelen. Érezhetünk magányt, bánatot, elmúlást, bármi efélét, de ha magunkban vagyunk magányosak, az egy halálos itélet. Sokszor mondunk ilyet akkor, ha nem találjuk a kedvest, vagy ha távozását nem tudjuk feldolgozni. Ezért remélem, hogy kiegyensúlyozott vagy! Egyébként a versed gyönyörű! |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 02-15-2006 @ 03:15 pm) Comment: Kedves Zsezse, micsoda verset írtál.... Többször elolvastam, az utolsó versszak pedig "Halott élet az,
mely nem sikolt
és nem kacag.
ÚR az Ember
a teste felett,
de a Lélek
magányos
marad." hatalmas igazság....Köszönöm az élményt....:)))))
|
|
|
|
|
Hozzászóló: zsezse (Ideje: 02-15-2006 @ 08:37 pm) Comment: Drága Erzsike ( szerzs)
Én is örülök, ha rádrezegtem. Köszönöm. |
|
|
|
|
Hozzászóló: zsezse (Ideje: 02-15-2006 @ 08:42 pm) Comment: Köszönöm Zoli! Rátapintottál a lényegre. "Nem találtam a kedvest", nem azért, mert nem volt ott, hanem mert rejtőzködött, nem nyílt meg. Azóta a Párom lett és szépen mindent megbeszélünk.Mindent ki szabad mondani, ha tisztelem a másik embert.
A kiegyensúlyozottság azért túlzás, de igyekszem.... |
|
|
|
|
Hozzászóló: zsezse (Ideje: 02-15-2006 @ 08:47 pm) Comment: Igen, Anna! Ez a vers üzenete, örülök, hogy Te is így látod. A ki nem mondott érzelmek elválasztanak a másiktól. Csak a teljes feltétlen önátadás és a másik elfogadása az, ami által lebonthatjuk a falainkat. De ez nem könnyű. Köszönöm. |
|
|
|
|
|