Gyermekkoromból szinte
semmire sem emlékszem,
probáltam feledni
minden fájó emléket.

Anyám még gyerek volt
mikor a világra hozott.
Alig tízenhat évesen,
ez kemény feladat volt...

Nem tudta-hisz
hogy is tudhatta volna:
miként is bánjon
egy növekvő "virággal".

Az ő lelke is
tele volt sebekkel,
tovább adni is-
csak ezeket volt képes.

De én tanultam!
A leckét jól tudom!
Figyelek a fiamra,s remélem:
én szép emlékeket adok.



/Már nem fáj,hogy nincs emlék.
Ettől függetlenűl :imádom az Édesanyám!/