Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Az anyai szív Ideje:: 03-12-2006 @ 05:10 pm |
|
|
|
|
Tudom néha terhes,de aggodom érted- félve figyelem minden lépted. Nem érdekel,hány tavasz telt el-mikor is"kínok közt" de boldogan:e világra hoztalak. Az anyád vagyok-s te a vérem! Nem lehetek mindig veled, hogy karommal felfogjam, még a szellőt is előled. -pedig ő csak simogatna, nem ártana néked. De nem lehetek mindig ott, hol a baj -esetleg-"rádront". Én már csak a végerdményt látom, és a sebeket gyógyítani probálom...
A világ már keményebb játék. Neked "kicsibe"de kezdetét vette: az iskola fog lassan bevezetni, az élet rejtelmeibe. Lesz majd,hogy egyedül kell döntened: ki a barát-ki nem,ki érdemes, hogy azzá legyen. Előfordul,úgy érzed- ezt nem érdemelted meg: igazságtalanul vádoltak magadnak kell magadért kiállnod a többiek elé... -ez bevallom igen kemény.
De azt tudod kincsem, hogy velem mindent megbeszélhetsz. Anya neked csak jót akar, hamis döntésekben sosem hagy. Hisz azért szültelek, hogy boldog életet adjak neked!
Olyan furcsa érzés ez. Világra hozok egy gyermeket, azért hogy szeretgessem ,nevelgessem, majd elengedjem-kitegyem: a világ "kénye kedvének"... Pedig -bár máshogy lenne, soha de soha ne menne el, lenne mindig velem... Mert most még kicsi: most még rám vár,kezem fogja, fontos a szavam-megfogadja. De majd felnő,és akkor ki mondja meg hogy -kire vár majd, -kinek véleménye számít, -kinek tanácsára fog hallgatni, -kinek védelmét kéri. S ha baj éri:testén -lelkén a sebeit, ki fogja gyógyítani...
Tudom ez az élet rendje, az anyai szívnek "szakadnia kell," hogy csemetéje kezét elengedje. Dolga az ,hogy okosan nevelje, lelkét a szépre -jóra vezesse, s akkor talán az életbe- oly nagy hibát nem követ el. |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 03-12-2006 @ 05:10 pm
Hozzászóló: Lacoba (Ideje: 03-12-2006 @ 06:20 pm) Comment: Erzsike igaz! Az a nem mindegy mikor, és mikor jön el a mikor. Nekem mindkettőben van-volt részem. Köszi! |
|
|
|
|
Hozzászóló: prayer (Ideje: 03-12-2006 @ 06:42 pm) Comment: Egy-két sor átírásával az is lehetett volna a címe, hogy Az apai szív. Mert én is aggódom szüntelen a lányomért. De anya csak egy van! |
|
|
|
|
Hozzászóló: szerzs2 (Ideje: 03-12-2006 @ 07:09 pm) Comment: Kedves Laci!Nagyon nahéz szülűnek lenni,és sosem tudjuk,hogy igazán jók vagyunk e.Talán majd mikor felnőnek...
Köszönöm,hogy olvastál!Szia!Erzsike |
|
|
|
|
Hozzászóló: szerzs2 (Ideje: 03-12-2006 @ 07:10 pm) Comment: Teljesen igazad van prayer!A gyerekekért mind az anyjuk mind az apjuk aggódik!Ez igy természetes! |
|
|
|
|
Hozzászóló: Emericus (Ideje: 03-12-2006 @ 07:29 pm) Comment: Veled érzek. Bizony, az iskola olykor éppolyan kemény próbatétel, mint maga az élet, hiszen része is annak. S elengedni a kezét valakinek, aki önnön magadnál is fontosabb számodra - talán a legnagyobb próbatétel az életben. |
|
|
|
|
Hozzászóló: blue (Ideje: 03-12-2006 @ 07:30 pm) Comment: Erzsike, nagyon szép a versed. Nekem a fiaim azt szokták mondani: "anyu te kész aggódógép vagy", igazuk van. El kell engedni, hagyni őket, hogy kövessék el majd a saját hibáikat, mindentől megvédeni úgysem tudjuk, mint ahogy a mi szüleink sem tudtak, de tudom megpróbáljuk. szeretettel: Gaby |
|
|
|
|
Hozzászóló: szerzs2 (Ideje: 03-12-2006 @ 07:44 pm) Comment: Kedves emercius!Megtiszteltél,hogy olvastad a versem.
Nagyon aggodó anya vagyok,és ez még nehezebbé teszi a fiam nevelését.Olyan sok csalódás éri-és még fogja érni,hogy már előre féltem őt!Mint a legtöbb Édesanya a saját csemetéjét.
Szia!Erzsike |
|
|
|
|
Hozzászóló: szerzs2 (Ideje: 03-12-2006 @ 07:48 pm) Comment: Kedves Gaby!Még ebben is hasónlítunk mi boszik!Ha tehetném ott állnék mellette egész nap,hogy senki ne bánthassa!
De tudom,az önálló életre kell őket nevelni-nagyon jól megfogalmaztad!
Szia!Erzsike |
|
|
|
|
Hozzászóló: Zsuka49 (Ideje: 03-13-2006 @ 11:45 am) Comment: Bizony Erzsikém nekünk ez a dolgunk, hogy állandó féltésben, szeretetben neveljük a gyermekünket.
És bár hamar felnőnek, de az aggódás az egész életünkben végig elkisér bennünket.
Puszi: Zsuzsi |
|
|
|
|
Hozzászóló: _zizike_ (Ideje: 03-13-2006 @ 12:23 pm) Comment: Szia Erzsike! :) az előttem szólók bőven leírtak mindent, amit mondhatnék, de olvastalak! :) és itt köszönöm meg, hogy meghallgattad az Arspoetikám! :)) szeretettel: Erzsi |
|
|
|
|
Hozzászóló: soman (Ideje: 03-13-2006 @ 09:46 pm) Comment: Az tudja csak, ki tapasztalt; bizony a szülői szív aggodalma a legmélyebb érzelem egyike. |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 03-13-2006 @ 10:52 pm) Comment: Kedves Erzsike versed, megszorongatta szívemet..."Pedig -bár máshogy lenne,/
soha de soha ne menne el,/
lenne mindig velem..."...Ez az érzés nem múlik el...Szeretettel Anna
|
|
|
|
|
Hozzászóló: szerzs2 (Ideje: 03-14-2006 @ 06:21 pm) Comment: Kedves Zsuzsi!Köszönöm ,hogy olvastál.Nagyon nehéz gyereket nevelni,jól nevelni,és engedni,hogy probálgassa a szárnyait!
Szia!Erzsike |
|
|
|
|
Hozzászóló: szerzs2 (Ideje: 03-14-2006 @ 06:25 pm) Comment: Megtiszteltél _zizike_!
Szia!Erzsike |
|
|
|
|
Hozzászóló: szerzs2 (Ideje: 03-14-2006 @ 06:26 pm) Comment: Köszönöm soman,hogy nálam jártál.Szia!Erzsike |
|
|
|
|
Hozzászóló: szerzs2 (Ideje: 03-14-2006 @ 06:28 pm) Comment: Köszönöm Anna,hogy nálam jártál.
Édesanyának lenni,néha nagyon fájdalmas...örök féltés az életünk.
Szia!Erzsike |
|
|
|
|
|