| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A fogság vége Ideje:: 03-17-2006 @ 09:54 pm |
|
|
|
|
A fogság vége
A rab kisétált a kapun
A táblára még visszanézett,
De szava sóhajtásba fúlt.
Sokáig volt rab, ami volt, túl régen...
A levegő megölelte
Fojtónak érezte még
A börtönben senki nem szerette
S ha eszébe jutott egy kép
Szíve csak némán csikordult
Könnyét nem mosta föl az ég
Az ajtón bár végül kifordult
Nem hitte el, hogy a fogság véget ért
Mögötte magasak a falak
Néha úgy hitte, megvédik
Nem taglózzák mélybe a szavak
És erkölcsét számon nem kérik
Áll most a börtön s a világ határán
Áll, tétován, remélve és gyáván
Nevét büszkén nem tűzi mellére
És nem tudja, mikor jut helyére...
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 03-17-2006 @ 09:58 pm
| Hozzászóló: szkallas (Ideje: 03-17-2006 @ 10:15 pm)
Comment: Versed megraazoan, draamaian szeep - elsoonek gratulaalok - oly eerzekletesen irod amint egy emberi leelek feladja remeenyet s eerzi : ez maar a veeg... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: veva (Ideje: 03-17-2006 @ 10:46 pm)
Comment: Amikor hosszú idő után szabaddá válik valaki --- még a jót, a szabadságot is szokni kell! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Fata_Morgana (Ideje: 03-18-2006 @ 09:08 am)
Comment: De helyére jut, igaz? Vagy vissza megy a biztonságos börtönfalak mögé, csak nehogy felelősséget vállaljon a saját életéért? Szerintem Te nekem írsz verseket! ;) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: andika (Ideje: 03-18-2006 @ 11:31 am)
Comment: nagyon jó vers lett tetszett az írásod |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 03-18-2006 @ 12:04 pm)
Comment: Többször elolvasva Janus-érzést kelt bennem a vers, ami utóbbiaid lehatásosabbja. Talán mert a "börtön" és a "gyávaság" szavak predesztinálnak, míg a másik érzésvonal éppen az ellenkezőjét keltik bennem. Vannal lábak ólomcipőben, és vannak lábak balettcipőben. A lépés nem összemérhető. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 03-18-2006 @ 09:03 pm)
Comment: Megrázó vers, mert nincs esély....s ezt versed jól érezteti.... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Audrey (Ideje: 03-19-2006 @ 10:03 am)
Comment: Többször is elolvastam. Csak mindig beleesek én is abba a hibába, hogy értelmezni akarom, vagy ráhúzni egy élethelyzetre, egyszóval kitalálni, hogy kinek és miért írtad. Pedig csak egyszerűen el kellene fogadnom, hogy egy vers. Egy rabról szól. Naés? Miért kellene mindig a sorok között olvasni? Így is kerek és egész a vers. Sőt nagyon jó is. Nem tudom, mi hozta ki Belőled ezt a verset, de nyilván nem is kell tudnom.
Megaztán valahol mindannyian rabok vagyunk... Önmagunk rabjai. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Audrey (Ideje: 03-19-2006 @ 10:07 am)
Comment: Mégiscsak értelmeztem...
Örülök, hogy valakinek legalább sikerült - ha a falakat ledönteni nem is - de legalább kihozni onnan azt a rabot... :-)))) |
|
|
|
|
|
