Pötömke

Ki itt van, tipeg most veled,
Szeretett, féltett gyermeked.
Bizalmával ragyogja be életed,
Amíg csak élsz, meglásd féltheted.
Ma csak árnyék, vagy éppen árok,
A kicsi gond is, hatalmas lesz, meglátod.
Ha derekad fáj, akkor is lehajolsz,
Kérdésére mindég válaszolsz.
Mert lesz idő, és Ő fogja majd kezed,
Vígasztal és válaszol, ha kérdezed.
Neked lesz gond a keskeny árok,
Hogy átsegítsen csak Őt, várod.
De most Ő nyújtja csöpp kezét,
Vigyázd, és egyengesd drága életét.

Kőri