Kedves Eszter
Bár úgy írnék kimerítőn, mint TE Összeérne a reggel és az este. Meganyí emlék előtör a múltból, Folyna a mese, mint víz a kútból. Sok-sok állomása az elmúlt éveknek, Öröme s bukása testnek és léleknek. De én inkább a szépre emlékezem, Azt szívesebben írja le a kezem. A sors úgy döntött (későn) felettem, Most változtatja meg az életem. Mások gondjait veszem a vállamra, Jó szóért tanácsért jönnek a házunkba. Ha sikerül mosolyt varázsolni egy arcra, Nem volt hiába való uj tudásom harca. Harc hogy mindenki elérje rejtett vágyait, Megvalósulva lássa legszebb álmait. No nem, ne gondolj semmi rosszra, Nem adok pirulát sem port, hogy álmodozza. A szavak ereje lett a fegyverem, És a rosszat, ha lassan is legyőzhetem. Gyógyítgatok összetört bánatos szívet, Bukdácsolónak, talpra álláshoz nyújtok hitet. És ha magam vagyok, látod újra, Szemem a kis képernyőt bújja És örömmel olvasom a Tőled jött levelet. Szinte látom mikor szorgosan, gépeled. Emlékeid töredékét küldöd el nekem, Utazástok élményeit osztod meg velem. Beszámolod ezután is figyelem és várom, S hozzá Neked és a családnak jó egészséget kívánom! Ezzel most zárom a sorokat, És várom a válaszodat.
Szeretettel: Kőri
|