Szerda.

zsebemben 3 kopejka

kedvem nincsen,a táskást elintézem.

Fegyver?legyen a gép

200-as kodak,meg egy regény.

Vonatra szállok,jó helyet találok,a régi kéken

penészes rajzok,kissé lepukkadt képpen.

Átlóban egy lány!...miiindeggy folyik a regény.

-Ááá nem megy ez már nekem,nyugdíjas a legény.

Zizeg a légkör,élvezi magát,úszik a szélben,fodrozi haját

fülesnek drótján tekereg az ujja

pulcsija bordó,lilából húzta.

Kérnék egy cigit,de csak gesztikulálok,

a kobakból kinézek,Ő átül,én várok.

Mosolyog...-Margaréta....majd kisegít

-szia!Én Gréta

A keleti pályaudvarnak nevezett parasztelosztóig talán még 2 megálló lehetett,s ezidőalatt ama fontos rutin kérdések soraiból kiderültek azon apróságok mint pl.:iskola,cs.állapot,sz.ig.száma,meg az is hogy magának varrja ruháit ,sőt verseket is ír! Ebből Anyámra godolva rögtön adtam neki egy piros pontot.Átjöttünk a 100lábú alatt,s mire a hatvani befutott a 2.vágányra tudtam hogy egy csodás 'csajjal' ismerkedtem össze...