Felnőttem már, a mesékből kinőttem. Mégis szeretnék újra hercegnő lenni. Várni jóképű hercegemet, kitől nap mint nap bókokat kapok.
Félve bújnék újra hozzá, félnék attól hogy felébrednék mesés álmomból. Tovafoszlana a madárcsicsergés és a virágok illata.
Felnőttem már, álmom szertefoszlott. Mosolygova ölelsz át, közben más nevét suttogod, ellöklek magamtól, és te kérdőn nézel rám. Nem érted hogy mi bánt. Ha szóva teszem szívfájdalmam, elkezdesz mesélni, he érzed megenyhülök magadhozhúzol, mert tudod hogy ilyenkor nem tudok rád haragudni, nemet mondani.
Kihasználod gyengeségem.
Ha igazán szükség lenne rád sosem vagy ott, de azt elvárod, ha neked van gondod egy szó nélkül végighallgassalak. Meghallgatom mikor szerelmedről beszélsz, tanácsot adok, segítek amiben csak tudok.
Meghallgatom ha szerelmi bánatod van, megpróbállak felvidítani vagy jobb belátásra bírni.
Ha nekem van gondom meg se hallgatsz, vagy ha már ennek jelét látod, már beszélni se akarsz velem.
Ha már nagyon nagy bajom van akkor jössz vígasztalni, akkor érzem jelenlétedet.
Szeretnék újra gyerek lenni.
Szeretnék újra hercegnő lenni.
Szeretnék minden rosszat végleg elfeledni. |