Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Idegenek Ideje:: 05-19-2006 @ 09:14 pm |
|
|
|
|
Sűrű volt a sötét. A házakra ólomsúllyal borult a nehéz, idegen éj. A dermedt csendet csak a patak vízének csobogása törte meg. Koszos, vékony és jelentéktelen, magányosan csordogált az éjszaka komor végtelenségébe. Távol a gyenge lámpafényben két ember alakja remegett. Egy férfié és egy nőé. A hídhoz indultak, ami átívelte a patakot. A férfi magabiztos léptekkel haladt előre, a nő egy lépéssel lemaradva tőle. Nem tudta követni a férfit, mindig a holdat nézte, ahogy a sejtelmes felhők néma hálót szőttek köré és lassan megfojtották. Szépnek találta a látványt, mégis valami megmagyarázhatatlan félelem öntötte el, szorongott. Megtorpant egy pillanatra, választ próbált keresni a benne lakozó ismeretlen ősi szorongásra. Talán a sötét. Talán a patak kétségbeesett csordogálása. Talán önmaga, az élete...nem tudta megmagyarázni. A férfi is megállt, de nem tekintett a nőre. Tekintete messze merengett, egészen az utca végéig. A ködben a fények apró foltokra bomoltak, furcsa málló táncot jártak, úgy érezte lelke színei is így estek darabokra. Sokáig tekintett a messziségbe, örömét lelte benne, de nem a fények impressziója miatt, csak azért, mert odavágyott. A nő szaporázta lépteit, de nem mert az égre tekinteni, orrát a földnek szegezte, s így ment előre, vakon és bizonytalanul. Mikor felemelte fejét, megpillantotta a férfit, ahogy cigaretta felhőbe burkolózik, mely lassú, gyönge táncot lejtett a halk fényben. Elindult, de ismét megtorpant. A lámpa fénye megvilágította arca egyik felét, a másikra a sejtelem borult. - Gyere ide hozzám!- szólt a férfi, hangja mély, aprón megrezegtette a mozdulatlan levegőt. A nő nem válaszolt, dermedten bámult a férfira, képtelen volt közeledni, a holdra gondolt, a patakra, magányosak voltak ők is. - Félsz? Tudod, hogy nincs mitől, sosem bántottalak. A nő megint hallgatott, szavak elvesztek a gondolatai között. - Nem értelek.- a férfi nyugodt maradt, komolyan, megfontoltan szippantott a cigarettába. - Sose értettél!- gyönge, sápadt hangon válaszolt a nő, közben a hold egyre erősebben szórta szét ezüstjét az égre. - Talán... talán. Könnyű felhőt rajzolt köréjük a bolondos cigaretta füst, a hold fénye már messze ragyogott, kis szél feltámadt és halkan bontotta fiatal szárnyait, csak a patak hallgatott. Sokáig álltak, csendben szó nélkül, nem tekintettek egymásra, távolinak érezték egymást, csak merengtek a messzibe. Nő néha a holdra tekintett, a férfi pedig távoli utcára gondolt. Gondolataik ólom nehézséggel nehezedtek rájuk, megfojtották a szavakat melyek kimondatlanul lappangtak mindkettőjükben. Mióta nem szeretsz?- a nő megdöbbenést várt a férfitől. A férfi mélyet szívott a cigarettából, melyet már nem érzett kellemesnek, keserű volt és fojtogató. - Talán sose szerettelek, talán csak néhány pillanatra.- válaszolt a férfi, arca részvéttelen volt, szemei üresek A nő hosszan hallgatott, figyelte a csendet, csodásnak találta, ahogyan a felhők a földre omlanak. Érzéketlenül hallgatta a férfi válaszát. Egy lassú, méla érzés puha hálót szőtt köréjük, a némaság lepecsételte ajkaikat. A hold már teljesen eltűnt, nem maradt semmi, a sötét elnyelte a bánatos felhőket, mintha azok sosem akarnának eltűnni.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 05-19-2006 @ 09:14 pm
Hozzászóló: Maurice (Ideje: 05-19-2006 @ 09:27 pm) Comment: Kedves Ádám!
Örömmel és élvezettel olvastam melodramatikus hangú írásodat.
A Költőt érzem benne, aki úgy komponál, mint egy zeneszerző, aki a csendekkel játszik, a hangok evokatív hatásával érvel.
Impresszió és expresszió egyszerre, ami egy korosabb írót takar, pedig egy fiatalember műve ez.
Örülök, hogy olvashattam! |
|
|
|
|
Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 05-20-2006 @ 09:01 am) Comment: A kimondott igazsághoz a hangulatot, a vibráló feszültséget is...Tökéletesen ábrázoltad... Olyan irói eszközökkel, melyek csak a nagy tehetségek tárházában vannak....:)))) Gratulálok...:)))))) |
|
|
|
|
Hozzászóló: nagyadam (Ideje: 05-20-2006 @ 10:50 am) Comment: Köszönőm Anna dicsérő szavaid
|
|
|
|
|
Hozzászóló: edami (Ideje: 05-20-2006 @ 08:20 pm) Comment: Nagyon szep idegensegeben is meleg.
Szeretettel
edami |
|
|
|
|
Hozzászóló: Angeli (Ideje: 05-20-2006 @ 08:57 pm) Comment: Az eleje nagyon megfogott, a költői képek engem - engedd meg nekem - a Halott menyaszony című Tim Burton bábfilm egy részletére emlékeztetett, és olyan szürreális, ugyanakkor csodás, átélhető hangulatot teremtett, hogy nem tudtam abbahagyni az olvasást. Gratulálok. |
|
|
|
|
|