[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 70
Tag: 1
Rejtve: 0
Összesen: 71

Jelen:


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

A szegénység arcai 13.
Ideje:: 05-22-2006 @ 07:24 pm

Alulnézetből

Szinte mindennap találkozott a babakocsis fiatalasszony a hajléktalan öreggel. Ott volt a férfi a bolt mellett, néha olcsó bort kortyolgatott, de jobbára inkább csak álldogált és nézelődött.

Egy kutya is ült nem messze tőlük, a gazdájára várt. Amíg az meg nem érkezett a távolsági busszal, az állat hűségesen várakozott. Az asszony hozott neki néha ennivalót. Egyszer így elegyedtek szóba az öreggel. Az elmesélte, hogy birkózó volt az egyik környékbeli sportegyesületben, jól ment neki. Arról szemérmesen hallgatott, hogy hogyan jutott hajléktalan sorsra, csak azt mesélte el, hogy drága az albérlet és neki 30 ezer nyugdíjból kell kijönnie. Abból már lakásfenntartásra nem futja. Napi pár zsemle jut csak, így sem tart ki hónap végéig.

Az asszony megsajnálta, és adott neki 200 Ft-ot. Nem sok volt ez, de ő is a konyhapénzből vette el. Még főhetett is a feje, hogyan rakják össze azt a 3 havi kauciót, amit az új albérletben kérnek. Mert a régiből el kell költözniük.

Kicsit elmélázott az élet igazságtalanságán. Az a nő, aki kérte a kauciót, jól öltözött volt, zsíros állásal az önkormányzatnál. Neki magától és családjától kellett megvonnia a falatot, hogy ki tudja fizetni azt a pénzt.

A férfira nézett. Legszívesebben kimosta volna a koszos ruháját és felhívta volna magához, de félt, hogy a házban megszólják a lakástulajdonosok. Hiszen ott neki csak arra volt joga, hogy mindent pontosan fizessen, másra nemigen.

Az öreg örült a pénznek. Boldogan csoszogott be a boltba egy kis ennivalóért. Azután elment a szálláshelyére, a felüljáró alá. Ott többedmagával éldegélt. Egészen komfortosra megcsinálták a helyet, volt ott kimustrált heverő, amit a ráterített pokrócokkal tett viszonylag kényelmessé, így nem érezte a kiálló rugókat. Egy leszakadt ajtajú szekrénybe beletette a zsemléket és a parizert. Örült, hogy aznap is talált egy jóindulatú embert.

Éjszaka gyönyörű álma volt. Egy fehér damasztabrosszal leterített asztal előtt ült, előtte egy nagy tál, púpozottan tele töpörtyűvel. Mellette egy kiló szeletelt kenyér és uborkasaláta. A zsigereiben érezte, ahogy dübörög a gazdaság.

Hirtelen felébredt. A feje felett akkor húzott el egy kamion.



Utoljára változtatva 05-22-2006 @ 07:24 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: prayer
(Ideje: 05-23-2006 @ 08:04 am)

Comment: (Hét napja): "Tintába mártom tollamat és tiszta, kék égbe magamat. Félrerángatom a harangkötelet, falbaverdesem szegény fejemet. Ki látja meg, hogy már látszanak kilógó nyelvünkön az igért utak, hogy nincsen hiába semmi és a minden nem siklott ki föltépett ereinken, hogy kristály szeretne lenni a patkány is s a darabkább utálja már a darabkát is, hogy magadat tisztán találod meg másban és nyugalom van a szükséges rohanásban, hogy leheletünktől kigyúlnak a házak, és engesztelő vízzel már locsolgatnának, hogy hidak robbannak a szegényemberekben?! Ó, barátaim, hét napja nem ettem." (József Attila 1924 május)


Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 05-23-2006 @ 01:59 pm)

Comment: Bogika, megrázó történeteddel, nap nap után szembetalálkozom, és nem tudom a megoldást....Ez a legőrítőbb az egészben...A 200 Ft nem segít...Jó, hogy írásod felhívja ezeknek a szerencsétlen embereknek a sorsára a figyelmet....


Hozzászóló: boblogan
(Ideje: 05-23-2006 @ 04:02 pm)

Comment: Nincs itt semmi baj, csak úgy dübörög a kamion - ugyebár...


Hozzászóló: veva
(Ideje: 05-23-2006 @ 04:02 pm)

Comment: Nagyon értékelem a kesernyés humorodat!


Hozzászóló: khama
(Ideje: 05-24-2006 @ 11:37 am)

Comment: Az ember érzi saját tehetetlenségét... tenne, de amit tehet oly kevés... néhány pillanatnyi könnyebbség csupán a rászorulónak.


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.30 Seconds