Vége a napnak, vége az évnek nem is gondolnánk, hogy milyen hamar véget
érhet, minden mi szép elmúlik hamar de sokáig fáj, ha az élet mint kigyó
megmar. A fájdalom mint a méreg árad szét a testben, nem kiméli a szivet,
sa lelket sem, nincs gyógyszer mi akkor segitene, csak várni, hogy
forogjon tovább az idő kereke.
Vége a napnak, s jön az éjszaka a sötét lelkek kedvenc
napszaka. Ilyenkor élhet az, ki nappal csak hallgat s nem adja jelét
semmilyen bajnak. Nincs ki bántson, nincs ki kérdezzen, nincs ki rá tudja
birni a szivet, hogy újra vérezzen...
|