Nem tudom, hogy mi van velem,
de azt érzem itt bennt valami remeg,
ahogy most ujra megláttalak téged
csak egyre jobban forr,
lüktet a vérem....
elvarázsolt a csillogó,
tiszta tekinteted,
ahogy rám nézett csodás
smaragdzöld szemed,
mely olyan mint a
haragos tenger sötét mélye,
de olyan mámoritó,
mint az éjszaka fénye,
csillogó fényében
ahogy rám világit, s izzik,
a szívem a lelkem
most is rólad áhitozik...
odakinnt hűs esti szellő
suhan át az ágakon,
s én a suttogó szélben is
a te édes hangod hallom...
most is rád gondolok !
s titokban megfogom a kezed,
s te hagyod , és együtt szaladok
a szélbe most veled,
majd egy pillanatra megállunk,
te hozzám hajolsz,
és szelíden átölelsz,
én a válladra hajtom a fejem,
s együtt lélegzem veled...
érzem, ahogy most halkan
csendesen belopóztál
a szívembe,
s talán majd egy kis meleg
nyári napfényt is hozol
a sivár, megkopott
szürke életembe....
s én majd gyöngéden
megérintelek,
szádra édes mézes
csókokat hintek,
s élvezettel szívom be
a bőröd buja illatát,
elbűvölve nézem szemed
vakitó csillogását...
s csak azt akarom..
hogy e csodás,
mesés érzés sose múljon el,
hogy majd egy szenvedélyes
mámoros éjszaka után a
mennyekbe együtt repüljünk fel !
|
