[ Kezdőlap ][ Házirend ][ Blog ][ Irodalom Klub ][ Minden Ami Irodalom ][ Olvasóterem ][ Képtár ][ Műterem ][ Fórum ]
Hoppá !!!

Kedvenc versek
a You Tube-on
Tedd fel a kedvenceidet.




Ellenőrizd a helyesírást,
ha nem vagy biztos benne!




Tagjaink könyveit itt rendelheted meg



Fullextra Arcképtár


Küzdőtér

Szia, Anonymous
Felhasználónév
Jelszó


Regisztráció
Legújabb:
: MLilith
Új ma: 0
Új tegnap: 0
Összes tag: 9161

Most jelen:
Látogató: 222
Tag: 0
Rejtve: 0
Összesen: 222


Üzenőfal
Arhívum   

Csak regisztrált felhasználók üzenhetnek. Lépj be vagy regisztrálj.

Szolgáltatások
· Home
· Arhívum
· Bloglista
· Fórumok
· Help
· Hír, cikk beküldő
· Irodalom
· Irodalom Klub friss
· Journal
· Keresés
· KIRAKAT
· Kirakat Archivum
· Magazin
· Mazsolázó
· Mazsolázó Archivum
· Mazsolázó beküldő
· Minden Ami Irodalom
· Mindenkinek van saját hangja
· Műterem
· Nyomtatási nézet
· Olvasóterem
· Partneroldalak
· Privát üzenetek
· Személyes terület
· Témák, rovatok
· Üzenőfal
· Összesítő

cheap cigarettes sorry.
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja!


Amatőr Irodalmárok Klubja!
[ Amatőr Irodalmárok főoldala. | Regisztrálj! ]

Csatlakozz te is közénk! A tagjainknak lehetősége van saját írásaikat publikálni, és a többiekéhez hozzászólni.

Idegen, figyelemre méltó tollak...
Ideje:: 06-19-2006 @ 10:08 pm

Lelkes Miklós: FEJFA

Az emberre mind rászakad:
álma, útja, a föld -
végül. Még az a csillag is,
amelyet örökölt.

Aki kifosztja, az se lesz
boldog, mert nem lehet,
hisz végül rá is rászakad
koldus árnyék: a tett.

Fejfa van, nincs, oly egyremegy!
Egy Jel van csak: Idő, -
e pusztuló, e születő,
megértő, kétkedő.

Én már a múltam dúdolom:
virágszél-vitte dalt,
mely addig szép míg fényt imád,
pirosan fiatalt.

Szélvitte szó, szélvitte dal,
szélvitte nincs-hazám,
múlttá lobogott boldogok
volt zászlók hajnalán!

Az én fejfám - a Gondolat,
pusztulón is örök,
síró síron szélhagyta szó,
holt szívre költözött,

de emlékben, mely visszanéz,
olykor Idő remeg,
s hitetlen Égnek felmutat
Csillagjel-gyermeket.

Helyettem fejfám visszanéz
mikor már nem vagyok:
megnő az Idő gyermeke,
s örömpirost ragyog!

Térdelnek megtért istenek
akkor elébe, mind,
s könny csillogja, gyönyörűszép,
álmaim, álmaink.


Utoljára változtatva 06-19-2006 @ 10:40 pm


Hozzászólás írása
Hozzászólás írása
További
További
Irodalmár profil
Irodalmár profil
Üzenet küldés
Üzenet küldés

Posted Comments

Hozzászóló: persecuted
(Ideje: 06-20-2006 @ 06:17 am)

Comment: Nekem tetszik:) De jobb, ha erre nem adsz semmit, sokszor a tömeg véleményével szemben, csak röhögök saját izlésemen...


Hozzászóló: Zsuka49
(Ideje: 06-20-2006 @ 06:51 am)

Comment: Nekem is tetszik!!:)) Zsuzsi


Hozzászóló: veva
(Ideje: 06-20-2006 @ 10:30 am)

Comment: Köszönet, hogy idehoztad ezt a verset! Megérdemi a nyilvánosságot - a még nagyobbat is megérdemelné! Oly sokunkat foglalkoztat az idő - minden részecskéje és minden rálátás az elmúlásra, az eljövetelre --- s még ezen kívül is rengeteg a gondolatébresztő a versben.


Hozzászóló: hyspan
(Ideje: 06-20-2006 @ 07:00 pm)

Comment: Nos, valahogy így képzeltem...


Hozzászóló: emericus
(Ideje: 06-21-2006 @ 08:34 am)

Comment: Szép vers, tetszik a mondanivaló és tetszenek a szóalkotásaid (szélvitte, szélhagyta, csillagjel-gyermek, örömpiros).


Irodalom ©

PHP-Nuke Copyright © 2005 by Francisco Burzi. This is free software, and you may redistribute it under the GPL. PHP-Nuke comes with absolutely no warranty, for details, see the license.
Page Generation: 0.32 Seconds