Tikkadt meleg, szénaillat, száraz fűszál talpam csikland. Kóválygok már fél órája, gémeskútnak semmi nyoma!
Előveszem távcsövemet, valahogy tán kikecmergek... Izzó Napnak gyilkos hője perzsel mindent nagy erővel!
Kék ég szélén sötét felhő? Na most mindjárt minden eldől! Vihar támad, szél port kavar, messze dörög, gyerünk hamar!
Villám cikáz körülöttem.. Fényt rajzol a sötét égen. Portölcsérben vihar szele, zápor szakad amott messze...
Fogom magam, szaladok hát! amerre a szem most ellát, eső zuhog egyenesen, veri földet keservesen...
Pásztorkunyhó láthatáron! Gyorsan fussunk át a sáron... de a vihar jól elkapott! hajam, ruhám mind elázott.
Beugrok a kis kunyhóba, dikó is van tőlem balra. Csend lett újra pusztaságban! gyönyörködöm szivárványban....
|