Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Emlékedre Ideje:: 07-05-2006 @ 07:33 pm |
|
|
|
|
A házat, hol laktál újra felkerestem: omló, bús emlékraktár. Még bennem élsz minden apró sejtben...
Még téged suttognak a bokrok, szívem lassú keresztet vet egy percre összeomlok: megáll a lég, hallgat a lélegzet... |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 07-05-2006 @ 07:36 pm
Hozzászóló: Teru (Ideje: 07-05-2006 @ 07:37 pm) Comment: Ez nagyon szép, kedves Ádám. Igen, ilyenek az emlékek... |
|
|
|
|
Hozzászóló: Milkha (Ideje: 07-05-2006 @ 10:19 pm) Comment: Nekem is van egy ilyen ház az "emlékraktáramban" nekem még nincs itt az ideje, hogy megnézzem... de ha egyszer, akkor annak ilyesféle lesz a hangulata. Bár megtudnám magam is írni... (sírni) |
|
|
|
|
Hozzászóló: blue (Ideje: 07-05-2006 @ 11:07 pm) Comment: És mennyi fájdalom. Nagyon szép a versed. |
|
|
|
|
Hozzászóló: nagyadam (Ideje: 07-05-2006 @ 11:35 pm) Comment: Köszönőm kedves Teru és blue!
Milkha, én is sokáig mentem el némán az emlékek mellett, az ihlett, a vers engem is teljesen meglepett. Miért pont most, miért éppen így? Talán ez lényege a művészetnek és nem is kell megértenünk, csak az agyunkba vésni, a suttogó, bús dallamokat. Csak azért kívánok neked is hasonló dalokat, hangulatot, ihletett ( ehhez sajnos valami tompa fájdalom kell), hogy azt elsírd nekünk, ahogy csak te tudod . |
|
|
|
|
Hozzászóló: Zsuka49 (Ideje: 07-06-2006 @ 06:41 am) Comment: Szomorkás versed tetszett nekem!:)))
Zsuzsi |
|
|
|
|
Hozzászóló: zsezse11 (Ideje: 07-09-2006 @ 10:38 pm) Comment: Csodálatos élmény és gyönyörű vers. Minden bennünk él elrejtve kis fiókokba és a tudatalatti birodalmából fel-fel bukkan. Ki tudja miért és épp most...? A lélek birodalma az ismeretlen tartomány.
Gratulálok a versedhez.
Erzsi |
|
|
|
|
|