öt négysoros egy négysorosra.

'félek, elalszom egyszer, s te itthagysz, mint a busz.
pöfékelsz, elgurulsz, és többé sose látlak.
kiröppensz a számon, mint halottból a szusz.
vigyázó lelke rebbenő madárnak'
(varró dániel)

1.
hogy szaladnak belőlem a szavak;
mit is tehetnék, hogy el ne szálljanak?
már megint verset írok.
még mindig rólad, rólatok...

2.
néha arra ébredek, hogy épp szeretkeztünk.
olyankor felkelek, és semmit se értek,
ráébredek, hogy nélküled élek,
és arról álmodozok, hogy beszélgetünk.

3.
szerelmek jönnek és mennek.
elhagynak, mint patkányok a süllyedő hajót.
szerelmek jönnek és mennek.
megtörnek rajtam, mint a gyűrődő drót.

4.
félek, elalszom egyszer, és te elindulsz, mint a vonat.
lekéslek, elrobogsz, csak nézhetek utánad;
vagy kifognak mellőlem mint tóból a halat;
más horog tépi majd a szádat.

5.
...nektek írok, a halott házaknak,
az elköltözött vágyaknak,
kopogó utcáin a ledőlt váraknak,
álmain a hideg ágyaknak.