| Húsvéthétfőn csak reggel 7-kor nyitotta ki az üzletet. Január óta bérelte a kis vegyesboltot a lakótelep közepén. Ilyenkor ünnepen nagyobb volt a forgalom a hétköznap szokásosnál, mivel a közeli bevásárlóközpont nem nyithatott ki. Jöttek is a vevők, ki borért, ki csokitojásokért, ki cigarettáért, hálásak voltak, hogy vehettek abból, ami otthon elfogyott, így nem maradtak szégyenben a váratlan vendégek előtt.
A lánya egyedül volt otthon. Már második osztályos, tud vigyázni magára - gondolta. Megígérte neki, hogy mikor este 10-kor hazamegy, visz majd abból a finom lengyel süteményből, ami a múltkor is úgy ízlett neki. Egyedül nevelte a kislányt, mert a férje elhagyta, és mivel most indult be az üzlet és jó bevétel ígérkezett, nem maradhatott otthon. Lelkifurdalását azzal próbálta elnyomni, hogy a mai bevételből talán megveheti a kicsinek a régóta áhított blúzt. Úgyis csúfolták az iskolában, hogy milyen kopott a ruházata, és semmilyen divatos darabja nincs.
A kislány otthon játszott a lufijával, amit nemrég kapott a barátnőjétől. A nyitott ablakon azonban kiszállt a lufi. Sehogy sem tudta megfogni, gondolt egyet, feltérdelt a párkányra. Már éppen elkapta volna, mikor a lába megcsúszott, és kiesett a harmadik emeletről. Mire a mentők kiértek, már halott volt. |
