Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Bármi, mindig, örökre Ideje:: 08-03-2006 @ 12:24 am |
|
|
|
|
"Érted bármire képes vagyok" - (de ha véletlen rosszat tennél, vagy bármi közbejönne, akkor bocs) "Mindent megtennék érted" - (de milyen szó az a minden?) "Örökre szeretni foglak" - (és ha elmúlik a szerelem?? nem irányíthatjuk az érzéseinket)
Felesleges mondatok sora, melyeket úgyis meg fogunk szegni!Olyan nincs, hogy minden, hogy örökre, hogy szerelem... Ezek mind csak ámítások! Butítjuk magunkat, hogy boldogabbak lehessünk. Mindig kell valaki aki biztonságot ad. Szörnyű tulajdonságunk, hogy muszáj valakit magunkhoz láncolni, hogy lássuk az élet értelmét. Pedig mennyivel egyszerűbb lenne más ember nélkül: nem veszekednénk, nem ásnánk egymásnak gödröket, és nem löknénk bele egymást... Nem elég ennyi rossz az emberekből?!! De miért? Tényleg csak bántják egymást,akkor miért keresünk mindig barátokat, lelkitársakat? Minek törjük magunkat a haverok miatt? Miért leszünk újra és újra szerelmesek? |
|
|
|
|
Utoljára változtatva 08-03-2006 @ 12:24 am
Hozzászóló: neucsaba (Ideje: 08-03-2006 @ 12:14 pm) Comment: Lázár Ervin Döm-Dödömje jutott eszembe írásodról. Ő sem mondja ,hogy leg,hogy annál , hogy igazán csak ennyit dömdödöm.Mégis érti ,az akinek szól.Jó volt olvasni soraid, sok benne az igazság,de azért én mégis hiszem,hogy nem vagyunk mi,emberek olyan rosszak.Vagy legalább is , remélem!Puszi:neucsaba(kriszti) |
|
|
|
|
Hozzászóló: degam (Ideje: 08-03-2006 @ 05:03 pm) Comment: Én is reménykedem benne, hogy nem vagyunk mi olyan szörnyűek,mint amilyennek néha látszunk... Tudod: "a remény hal meg utoljára" :) |
|
|
|
|
Hozzászóló: gabiga (Ideje: 08-03-2006 @ 05:17 pm) Comment: Hát, igen. Mi emberek hajlamosak vagyunk sokszor végletekben gondolkodni. Túláradó érzelmektől vezérelva kimondunk olyanokat, hogy ÖRÖKKÉ, SOHA,...stb. Pedig a végletekben való gondolkodás és a végletes cselekvés sose vezet jóra. Abból csak pusztítás vagy önpusztítás lesz. Jó lenne, ha mindenki megértené, hogy nincs abszolút fekete és fehér, hanem rengeteg árnyalat a kettő között, s abból is igen jól lehet "gazdálkodni". |
|
|
|
|
Hozzászóló: degam (Ideje: 08-03-2006 @ 07:54 pm) Comment: "a végletekben való gondolkodás és a végletes cselekvés sose vezet jóra." nem tudom... szerintem jobb ha tudjuk, hogy meddig mehetünk el, ha tudjuk a végét valaminek,és nem ámítjuk magunkat,mivel semmi sem tart örökké... |
|
|
|
|
Hozzászóló: blue (Ideje: 08-03-2006 @ 09:35 pm) Comment: Azért, mert szerelem nélkül nincs értelme az életnek. Tudod az olyan, legalábbis számomra, mint a víz, a só, lételem, nem lehet nélküle élni. Örökre, soha - lehet, hogy létezik, de lehet, hogy nem. A szép pillanatok csakúgy, mint a rossz pillanatok egy életre az ember agyába vésődnek, látod máris van örökre. |
|
|
|
|
Hozzászóló: degam (Ideje: 08-04-2006 @ 08:43 am) Comment: Ebben igazad van Blue, de szép lassan elfelejtődnek, vagy legalábbis homályba vesznek. Ugyanúgy, mint a szerelem... |
|
|
|
|
Hozzászóló: Emerick (Ideje: 08-04-2006 @ 12:02 pm) Comment: Ha igazán szerettél vkit, nem felejted/felejtheted el, az idő múlásával sem! Kell a szerelem, de az is kell, hogy viszonozzák! Ha ez megszűnik, akkor lesz belőle negatív "élmény", de kell minden embernek! Az élet hullámzik: hol fenn, hol lenn, de a középútból van a legtöbb! Ha megesik veled a szerelem, örülj neki, és ha vége is van, emlékezz a pozitív dolgokra! Amúgy szép az írás, de ez csak a dolog, fogalomkör egyik fele! Barátok is mindig kellenek: sok szenvedés is jár a barátsággal, de sokszor segítséget is kapsz, olykor ha nem kéred, v nem tudsz róla, akkor is! Üdv:Emerick |
|
|
|
|
Hozzászóló: degam (Ideje: 08-04-2006 @ 05:02 pm) Comment: Igen Emerick, egyetértek veled, viszont vannak olyan pillanatok,amikor csak a dolgok egyik felét tudod látni,és a másik olyan mintha nem is létezne! Én éppen a rossz oldalát láttam akkor,amikor ezt írtam... |
|
|
|
|
|