| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Macskaiskola Ideje:: 08-23-2006 @ 01:01 pm |
|
|
|
|
Macskaiskola
A kert hatalmas lehetne, ha valami buta szeszély tele nem pakolta volna kerítésekkel.
Körben jó féltucat, régi ház óvja.
A kerítések között nincs két hasonló sem, legfeljebb a stílustalanság a közös.
Nem is mászik át rajtuk senki emberfia. Bár az egyik ház titokban óvóda, de a gyerekek sem jutnak át, mert ahhoz túl sok az egy főre jutó rendőrfelügyelő néni.
Kutya véletlenül sem fordul elő; övék az utca, és az utcára néző előkertek.
Egyedül a macskák járnak el és át bölcsen: számukra holmi drótháló nem akadály.
Sokáig néztem az otthonul szolgáló szuterén
ablakából a macskák vándorlását, gyűléseit.
Rengetegen vannak. Legalább egy tucat állandó kóborló.
Fajtájukra nézve a leggyakoribb a sarki mixer.
Valószínűleg mindegyiknek lehet gazdája, bár ezt nem sikerült megállapítani teljes bizonyossággal.
Teltek-múltak a hetek, a macskákkal való távolság viszont maradt konstans.
Hanem egy napon egy cirmos-jellegű engedett a kíváncsiságnak, és egészen közel jött a konyhaablakhoz.
Az ablak alsó szintje egyvonalban van a kerttel.
Ígyhát szemeztünk egy kicsit.
Szép cica volt. Egészen különleges szemekkel.
Már amennyire én értek a macskaszemekhez.
Tudományos szempontból lehet, hogy egy kváziátlagos macskaszempár figyelt, nekem viszont tetszett.
Mikor már többször játszottuk egymás megfigyelését, kinyitottam az ablakot.
-Á nem, pajtás, a bratyizásnak is megvannak a határai!- mondta macskaszem, és arrébbvonult.
Aztán kölcsönös engedmények árán hajlandó volt letelepedni az ablak előtt, és ha nem tettem váratlan vagy túl közeli mozdulatot, akkor kegyeskedett addig maradni, amíg kedve volt.
Innen már csak egy lépés volt, hogy elfogadja a próbareggelit.
Attól kezdve állandó vendégnek, kosztosnak tekinti magát, aki ravaszul azon dolgozik, hogy az általa kiválasztott, minél koraibb időpontban ellátmányához jusson.
Általában sikerrel jár.
Így került a házba dobozos macskaeledel, virsli, párizsi meg olyasmi, amit elfogyasztani hajlandó.
Párom észrevette, hogy vemhes.
Dejó. Épp kérni akartam... Szerencsére megkaptam a nyugtatót; aligha az ablakunkba fog kölykezni.
Az új szokásra mások is fölfigyeltek, egy méretes vörös, és egy érettsajt-fejű fekete.
Úgy gondolták, nekik több jussuk van az ingyenkonyhához, és némi villongás is lett az esetből.
Eléggé el nem ítélhető módon a cirmos mellé álltunk, és a többi ragadozót megfutamítottuk.
Nem egyszerre. Nem egykönnyen. De győztünk.
Helyreállt a béke.
Egy napra.
És akkor megjelent Ő.
Egy kölyökcirmos. Őrülten helyes, okos és ügyes, pedig nem is szeretem a macskákat.
A "mi" macskánkat Macsó-nak neveztem el, merthogy lány, és eléggé félénk.
Ez a félméretű kinézetre pont olyan. Még a szeme is.
Csak a természete nem.
Olyan szemtelenül bátor, hogy nem adnám egy vaklóért.
Azonnal beiszkolt a nyitott ablakon, és a párkányról való leugrásra készült, amikor odaértem.
Még csak meg sem ijedt. Alig bírtam kitaszigálni.
Macsónak csak eddig tartott a nyugalma, a törpe már bújt is bele a tálkájába, és úgy habzsolt, mint aki még sosem evett.
Simán félretolta a nagyot, pedig szerintem az anyja volt.
Macskáéknál nyilván más a világ.
Macsó nem csak vemhes, hanem türelmes és megértő is volt pár napig.
Aztán megúnta, hogy Törpe mindent elhabzsoljon a szája elől.
Fújt rá egy nagyot, amitől Törpe hátraszökkent.
Macsó jóleső sóhajjal hajolt vissza az ételéhez, de ott már megint Törpe feje volt.
Esküszöm, a kölyök még csámcsogott is!
Macsó újra fújt, Törpe hátra, és akkor kapott egy fülest "anyutól".
Azóta helyreállt a rend, többé-kevésbé megtanultak együtt enni, Törpe még kézből is, és újra béke honol az ablakban.
A macskák persze ránk se hederítenek azokon a pillanatokon kívül, amikor a tálka tellik.
Viszont én megtanultam valamit.
Talán egyszer kijárom a macskaiskolát.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 08-23-2006 @ 01:01 pm
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 08-23-2006 @ 01:05 pm)
Comment: :) Több szempontból is gyengém a macska. Kedves írás. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: veva (Ideje: 08-23-2006 @ 04:06 pm)
Comment: A macskák egyéniségek, ezt biztosan tudom! A történeted nagyon tetszett, igaz nem találkoztam a macsekokkal, de a helyszín ismerős, nomeg van néhány "macska-ismerősöm" is! :)) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Milkha (Ideje: 08-23-2006 @ 04:07 pm)
Comment: Ez aranyos volt :)))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsuka49 (Ideje: 08-23-2006 @ 05:13 pm)
Comment: Prózát még nem olvastam tőled!!:)))
Jó fog a tollad ebben a műfajban is!!!:)
Zsuzsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Fata_Morgana (Ideje: 08-23-2006 @ 07:18 pm)
Comment: Hogy mik jutnak eszedbe: érettsajt-fejű fekete! :))) Tetszik, ahogy mesélsz! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csizi (Ideje: 08-23-2006 @ 08:14 pm)
Comment: Nem kell neked már járnod oda, járjanak csak a macskák hozzád iskolába. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kerlac (Ideje: 08-23-2006 @ 08:42 pm)
Comment: Köszönöm! A történet teljesen hiteles. ;) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: boblogan (Ideje: 08-24-2006 @ 03:01 am)
Comment: Végre egy szeretetreméltó macsó... :) Gyakran a valóság írja a legjobb sztorikat... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: LunaPiena (Ideje: 08-24-2006 @ 07:38 am)
Comment: :) aranyos (közben az jutott eszembe, hogy vajon Mafi egér mennyire leckéztetné meg a macsekokat abban az iskolában :-P) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Eroica (Ideje: 08-24-2006 @ 07:46 am)
Comment: Szia Kerlac! Hiszen már rég beíratkoztál a macskaiskolába! Itt a bizonyítványodban az ötös "macskanyelvből"! Osztálytársad. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: AngyaliAndi (Ideje: 08-24-2006 @ 06:31 pm)
Comment: Ez annyira édes történet, nagyon tetszett. S bár én kutyás vagyok, nagyon át tudom érezni a helyzetet. Anyuéknak szinte minden évben vittem haza egy megmentenivaló cicát. Boldogok voltak.:)))))))))))))))
Puszi. Léányod! |
|
|
|
|
|
