Küzdőtér |
|
|
|
Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Mindig velünk maradnak... Ideje:: 09-09-2006 @ 09:39 am |
|
|
|
|
Fájdalmunk emeljük az égig,
Könnyeink patakja folyik végig
Az avartól csörrenő föld porán.
Itt voltak Ők, s éltünk során
Óh, mennyi szépet kaptunk Tőlük.
Most lépteinkkel árnyékba jöttünk.
Mécsesek gyúlnak, fénylő gyertyák,
Mindegyikükért lobog egy láng,
És szívünkbe Szeretetet csókol a nap.
Emlékeinkben még Ők mosolyognak,
S Élő Lelkükkel mosolyra intenek,
S letörli Drága Szívük: könnyeinket.
/Hezekiah, 2005./
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 09-09-2006 @ 09:39 am
Hozzászóló: persecuted (Ideje: 09-09-2006 @ 12:59 pm) Comment: Kedves Hezekiah, nagyon szép verset írtál halottainkért, igen, mindenkiért lobog egy-egy mécses valamelyiikünk szívében, senki nem megy el nyomtalanul és valakire visszamosolyog a lelkük:)
(Éppen tegnap írtam egy mécsesről, csak az egy négylábú szívében lángol:) Köszönöm, hogy olvashattalak:) |
|
|
|
|
Hozzászóló: Eroica (Ideje: 09-09-2006 @ 04:43 pm) Comment: Az emberi lélek nem semmisülhet meg teljesen a testtel együtt, hanem megmarad belőle valami örök.
(Spinoza) |
|
|
|
|
Hozzászóló: zsuzsuzsu (Ideje: 09-09-2006 @ 10:17 pm) Comment: Gyönyörü szép vers... köszönöm, hogy leirtad, amit érzek, csa néha nehéz szavakba önteni.
Szeretettel
Zsuzsi |
|
|
|
|
Hozzászóló: blue (Ideje: 09-09-2006 @ 11:05 pm) Comment: Igazán csak az hal meg, kit már szívünkben és emlékeinben sem őrzünk. Szép megemlékező vers. gaby |
|
|
|
|
Hozzászóló: LEKA (Ideje: 09-10-2006 @ 11:31 pm) Comment: Aki a szívünkben él, a szeretetét is magunkban hordjuk. Nagyon szép emlékezés a halottaidról. Szeretettel: Éva |
|
|
|
|
Hozzászóló: Hezekiah (Ideje: 09-12-2006 @ 01:55 am) Comment: Köszönöm Nektek, hogy itt jártatok, s mintha hozzászólásaitokkal egy-egy újabb mécsest gyújtottak volna. Köszönöm. Áldás kísérje lépteiteket az élet ösvényén! |
|
|
|
|
|