| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
A Nagy Szürke és a Kis Rózsaszín (1) Ideje:: 10-04-2006 @ 01:03 pm |
|
|
|
|
- Mit csinálsz már megint? – förmedt rá a Nagy Szürke.
- Gondolkodom – felelte elmélázva a Kis Rózsaszín.
- Hát, persze! Gondolkodsz – gúnyolódott a Nagy Szürke. – Gondolkodni egyszerűbb, mint csinálni valamit.
A Kis Rózsaszín nem felelt. Nem szerette, ha zavarják gondolkodás közben. Átült a felhő távolabbi végébe, és fülére tapasztotta két tenyerét.
A Nagy Szürke elszántan húzgálta a gazt.
- Mi lenne veletek, nélkülem! – sóhajtott, és szemével megsimogatta a virágok szirmait.
Feltekintett az égre. Bosszantotta, hogy a Kis Rózsaszín szó nélkül hagyta.
- Könnyű neki! Nem csinál semmit, csak repked ide, oda! –méltatlankodott magában.
Miután végzett a gyomlálással, elkezdte összegyűjtögetni a letört ágakat. Egyenlő darabokra törte, majd szép sorban egymásra rakta őket.
- Mégis csak felháborító, hogy mindent nekem kell csinálni! – dühöngött, és addig nyújtotta magát, míg a felhők felé nem ért a feje.
Körbe nézett. Végre megpillantotta a Kis Rózsaszínt. Összekuporodva ült egy felhő szélén és a világban gyönyörködött.
- Nézd, milyen piros az ég! Hát nem csodálatos? – fordult hátra a Kis Rózsaszín mikor meghallotta a Nagy Szürke szuszogását.
- De! Igazán csodálatos! De az a legcsodálatosabb, hogy te nem fáradsz el ebben a sok gondolkodásban! – és olyan erővel húzta ki a felhőt a Kis Rózsaszín alól, hogy az hármat pördült a levegőben.
A Kis Rózsaszín kétségbeesetten csapkodni kezdett a szárnyaival.
- Most meg mi bajod van? – kérdezte értetlenül.
- Hogy mi bajom van? – ismételte meg a kérdést fenyegetően a Nagy Szürke? – Az a bajom, hogy egész nap nem csinálsz semmit!
- Ez nem igaz! Gondolkodom – és a Kis Rózsaszín olyan mérgesen ráncolta össze apró homlokát, hogy a Nagy Szürke elnevette magát.
- És mi az a nagyon fontos dolog, amin ennyit gondolkodsz?
- Mondd, miért olyan nagy dolog a hűség?
szakadt ki a kérdés a Kis Rózsaszínből.
A Nagy Szürke tehetetlenül megvonta a vállát.
- Miért? Miért? Azért nagy dolog, mert nagy dolog, és kész!
- De ha szeretünk valakit, akkor ahhoz nem is tudunk nem hűségesek lenni! Ha pedig nem szeretünk valakit, akkor hiába vagyunk hűségesek; nem? Mit ér a hűség szeretet nélkül?
- Szeretet nélkül lehet élni. Kenyér nélkül nem. Hűség azért kell, hogy legyen kenyér. Úgyhogy, jobb lenne, ha szépen jönnél te is, és végre csinálnál valami hasznosat!
- Szóval azt mondod: szeretet nélkül lehet élni, kenyér nélkül pedig nem –ismételte meg eltöprengve a Kis Rózsaszín a feleletet. – Ez szomorú – és bánatában zuhanni kezdett.
A Nagy Szürke szélesre tárta tenyerét, majd megvárta, míg a Kis Rózsaszín ráesik. Egészen közel húzta az arcához, és szinte suttogva mondta neki.
- Igazad van. Szomorú. De jobb, ha megérted. A világot nem azért találták ki, hogy szeressék egymást az emberek. A világot azért találták ki, hogy rend legyen.
- És a renddel nem fér össze a szeretet? – szipogott a Kis Rózsaszín.
- A szeretet bonyolult dolog. A rend egyszerű. Na, gyerünk, segíts nekem rendet csinálni.
- De a szeretet is olyan, mint a kenyér! – makacskodott tovább a Kis Rózsaszín. – Lehet, hogy a kenyér fontosabb, de a szeretet ad értelmet az életnek, nem a kenyér.
A Nagy Szürke kezdte elveszíteni a türelmét.
- Ó, az élet értelme! Hát, persze! Ülsz egész nap a felhő szélén, lógatod a lábadat, gyönyörködsz a világban, és az élet értelméről beszélsz nekem. Ha csinálnál valamit, akkor tudnád mi az élet értelme. Kigazolni a kertet, házat építeni, ebédet főzni. Na, ennek van értelme.
- „Házat vehetsz, de otthont nem, ágyat vehetsz, de álmot nem” – szavalta a Kis Rózsaszín. – Mi ér a ház otthon nélkül? Mit ér az ágy, álmok nélkül?
- És mit érnek ezek az ostoba kérdések? Csak törd a fejed, bánom is én! Nekem mennem kell! Dolgom van- dohogott a Nagy Szürke. -
Szeretet! Ugyan már. Az csak egy szó. Egy szó, ami semmire se jó.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 10-04-2006 @ 01:13 pm
| Hozzászóló: blue (Ideje: 10-04-2006 @ 01:26 pm)
Comment: Nagyon jó az írásod Szemi. Szeretet nélkül nem lehet élni, mert én azt mondom, hogy sokkal fontosabb, mint a kenyér, most a Kis Rózsaszínnel értek egyet. A szeretet és szerelem az táplálja a kenyeret, az otthon, az ágyat. pusza: gaby |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szimbolum (Ideje: 10-04-2006 @ 01:59 pm)
Comment: A kenyér hiányát jobban bírom valahogy.....Ha minden oké szeretet ügyben ,akkor azt hiszem a fejemen is ugrálhatnak az sem érdekel:) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-04-2006 @ 02:54 pm)
Comment: Gaby:) ez jó: a szeretet táplálja az ágyat :)) hmm.. hogy miért nem nekem jutott eszembe! / Kriszta! most hogy mondod... én is valahogy így vagyok vele:) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Audrey (Ideje: 10-04-2006 @ 03:11 pm)
Comment: Az írásod egyszerűen remek. Mégegyszer el kell olvasnom... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Fata_Morgana (Ideje: 10-04-2006 @ 04:51 pm)
Comment: Ezt megint jól odatetted! :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 10-04-2006 @ 05:05 pm)
Comment: Ez igen...Nagyon értesz a lélek rejtelmeihez...:)))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-04-2006 @ 05:39 pm)
Comment: Audrey, Fata -köszönöm! :) / Anna! ma majdnem írtam a versedhez, de aztán csak eltettem magamnak a gondolatot, hogy micsoda képtelenség a Múltat temetni elevenen... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Freya (Ideje: 10-04-2006 @ 07:46 pm)
Comment: A kenyér v. szeretet vitához csatlakozva csak annyit jegyeznék meg, hogy a szeretet nem hízlal...:-)))))) Amúgy meg felismertelek, Kis Rózsaszín! :-)
Viccet félretéve én azt hiszem, hogy a hűség lényege az lenne talán, hogy akkor is van, amikor szeretet már kevésbé. Na, igen, már hallottam olyat, aki találkozott olyannal, aki látott már ilyet... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-05-2006 @ 08:45 am)
Comment: szóval hűség akkor kell, amikor már szeretet kevésbé van???? (hát, ja... ettől félek én is) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Anonyma (Ideje: 10-05-2006 @ 10:55 am)
Comment: Annyit tudnék írni...de csak egy gondolatot emelnék ki. Ha van szeretet nincs jelentősége a hűségnek. Voltam már szürke és voltam már rózsaszín felhő is...mostanában a kék ég vagyok.:) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: prayer (Ideje: 10-05-2006 @ 07:02 pm)
Comment: Az egyensúly csak akkor helyes, ha mindenből kapunk ízelítőt. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csingi (Ideje: 10-06-2006 @ 11:25 am)
Comment: Nem szeretnék bölcselkedni, csak szeretném őszinte elismerésemet kifejezni. További sikert.... mert megérdemled. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-06-2006 @ 12:50 pm)
Comment: Anonyma:) hú, azért a kék égért most egy kicsit irigy vagyok! / Prayer... na igen... egyensúly... a szélsőértékekből (is) teremtődik meg / Csingi! nagyon köszönöm! tudod, hogy sokat számít! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kisssp (Ideje: 10-07-2006 @ 09:15 am)
Comment: Nagyon tetszett az írásod! |
|
|
|
|
| Hozzászóló: bg (Ideje: 10-07-2006 @ 02:19 pm)
Comment: Szia Szemilla!
Szerintem az az igazság, hogy az emberek oly sokfélék tudnak lenni, de te a mesédben mégis szinte mindenkihez tudsz szólni, mert abból a szépséges szeretetből írsz, amit kaptál, megőríztél, tápláltál, továbbvittél...Köszönet. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: szemilla (Ideje: 10-08-2006 @ 01:12 pm)
Comment: Péter! Köszönöm:) / bg :) szépséges szeretet... ez jó:))) |
|
|
|
|
|
