Hallani születtem, vágyni dobbanási’d Ölelni bársonyos asszonyi testedet S ha felverte csendünk, várni, hogy jő másik S azt az utolsót, mely együvé eltemet
Partjaidhoz úszom, végtelen tengeren Körülvesz illatod mindenünnen, csókolsz Óh, világ, zajgásod nem kell, nem kell nekem Bárhogy is hízelegsz, bárhogyan is bókolsz!
Ringat-ringat egyre hangjaidnak selyme Olyan jó, nem tudom, álom, valóság-e? Hal vagyok, merülök, s felbukkanok benne Szeretlek, ébrednem ne kelljen, óh, már ne
Mézízű, szerelmes szavaidon csüngök Átizzadt, csuromvizes lett tőled a párnám Szerelmed éj-mélykék tengerében fürdök És még tízezer gyönyörű nap vár rám...
2006-11-17 |