száradás
néha elönt egy érzés; olyankor száraz falak közt ázok, és várok. hogy ne zúgjanak a fák, hogy száradjanak az esők, ne nyomjon az ágy, és bukjanak az elsők, hogy a szó fogyjon, és ne a szeretők, hogy ne nevessenek akik nem visszaesők!
néha elönt egy érzés. olyankor a könnyekkel hadban állok, és fázok. mert hidegek a harcok, hidegek az arcok, jegesek bőrömön a karcok, és üresek a teleírt lapok, magamból már magamnak sem adok, nem is kapok, valamit valamiből ha kiharaphatok!
néha elönt egy érzés. olyankor kifeszítem magam, és száradok. |