a magány ölelő karodba zárva a legfájóbb
---
szeretlek. s hosszú listámon csak egyet nem lelek: az okát.
----
megadnám magam - szelíd kezekkel teszem le összes fegyverem - de nincs kinek
---
halk zene szól viharos cseppekben zendül a harsona végre esik
---
álmosan ébredek ziláló álmok közt lázong az éjjel szeretem a reggelt
---
gyönyörű vagy halk simogatással áld a napsugár de nem nézek rád
---
elvesztettél. ahogy trónoló éneddel sárba tiporsz tied vagyok
---
befalaztál a régi téglák közt nincs már több rés csak három ablak
---
elaludtál csendesen szuszogva éled az álmod nyugtalan vagyok
... |