| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Hiány Ideje:: 01-13-2007 @ 01:25 pm |
|
|
|
|
Kietlen táj előttem;
Egyedül vagyok.
Mögöttem elhagyott
Halovány fény ragyog.
Feltűnik a Hold
Hidegen bámul,
Lelkem egy gyönyörű
Illúzión ámul.
Egy csodás pillanat;
Száz kósza gondolat;
A lényemet elöntő
Csillagfény áradat.
Messze járnak immár
Édes gondolatim,
Táj változni kezd,
Alkotnak vágyaim.
Fény van ott, s derű
Hol csak sötét volt,
Nem hallom a gyászdalt,
Nem tudom ki dalolt.
Egész más dallamot
Dúdolok én veled;
Érzem közös fátylunk
Mely gyengéden befed.
Új világunk nyílik;
Születik valami,
Hitemben örökké
Ki fogunk tartani.
Ahogy fogom kezed
Egész máshol járok,
Nincs kietlen világ;
Nem fog rajtam átok.
Szemed babonája,
S érintésed éltet,
Vad táncot jár szívem,
Bártan harcol érted!
Pillanatnyi ámulat
Elvesznek a szavak,
Fölöttem a Hold
Most gonoszan kacag.
Ismét sötét minden;
Pusztaság vesz körül,
Lelkem is csak édes
Emlékednek örül.
Elvész a fátyol,
Szívem sem táncol,
Nincs már kiért harcoljon,
Megfáradt a tánctól.
Véget ért az álom,
Felnézek az égre;
Semmitmondón integet
A csillagok fénye.
Már a Hold sem kacag;
Ismét némán bámul,
Tán megsajnált az éjben
Otthonomtól távol.
Érzi talán ő is?
Lelkem gyászba borult
Fájáról az utolsó
Levél immár lehullt.
Egyedül az éjben,
A sivár,hideg térben,
Nézem a Holdat,
Szűntelenül kérdem.
Nem válaszol nekem,
Megtagadja létét;
Felhők mögé rejti
Halovány fényét.
Kietlen,zord táj,
Nincs remény, s irány,
Lelkemet elfojtja:
A nyomasztó hiány.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 01-15-2007 @ 04:19 pm
| Hozzászóló: Anna1955 (Ideje: 01-13-2007 @ 01:31 pm)
Comment: Hú....Gratulálok...Nagyon kifejező vers...felfelé ível a csúcsig aztán szépen lecseng, hogy tökéletesen éreztesse mit is jelent a kedves hiánya...:))) Nagyon örülök, hogy feltetted és szeretettel köszöntelek körünkben..:)))) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: zsuka49 (Ideje: 01-14-2007 @ 05:00 am)
Comment: Tetszett a versed nagyon!Gratula: Zsuzsi |
|
|
|
|
|
