Ne neheztelj, hogy néha nem vagyok itt.
Gyakran van még úgy, hogy elvágyok egy kicsit.
És ha repülhetek, hát meg is teszem.
Villogó képernyő, fülhallgató a fejemen.

Nem érzek most semmit, nem figyelek másra,
Csak a varázslatos, messzi Indiára.
Hová képzeletem röpít. Paloták, háremek,
Élmények, mit ma már megélni nem lehet.

Bocsáss meg, ha nem hallom, mit mondasz.
Bambán nézek csak, mint nagyra nőtt mamlasz.
Mert ha messzi tájra nem vehetsz már jegyet,
Csak hunyd be a szemed. Elvisz a képzelet.