Mi történt velem?
Alszom tán... vagy álmodom? Mi is történt... nem sejtem, nem tudom. Két mellem között sajgó fájdalom. Alszom tán..., vagy álmodom? Száraz ajkam kiszáradt bársonyán, halk szavak osonnak egyre tovább. Mint megannyi imát mormolom: mi történt velem? Nem tudom. Válasz nincs... csak nyugtató símogatás, - minden rendben - szól egy hang. Fölém hajol, szemem ködfátyolán, nézem ki ő? Ki segít megfejtenem, mi történt velem? Szomjas ajkamba teát cseppent oly gyakran, ahogy akarom, tisztul már elmém... valami feldereng, mi is történt velem. Nem sejtettem, hogy a kapuban álltam, de sok-sok kéz vigyázott reám, elmenjek, vagy maradjak... súlyos a kérdés, de helyettem megválaszolták. Most itt vagyok, elmém tiszta, tudom mit szánt a sors nekem, dacolva a megírott könyvvel, átírtam a történetet. Mert dolgom végezetlen nem mehetek, nem távozhatok, szeretteimnek szomorúságot nem adhatok.
|