| Küzdőtér |
|
|
|
| Fullextra.hu: Amatőr Irodalmárok Klubja! |
|
|
|
|
Anyává válni Ideje:: 02-19-2007 @ 03:59 pm |
|
|
|
|
Nagyon sokáig kedvenc műsorom volt az a sorozat, ahol kismamák várandósságát követték nyomon, egészen a szülésig. Emberi sorsokat, a női lét legszebb időszakát és perceit láthattuk. Olyan intim és szívbemarkoló élményeket, amelyeket nem sokan osztanának meg másokkal. Főként nem nézők millióival.
Egyik adásban egy menedzser-kismamát mutattak. A modern kor női modellje, karriert befutott, magas vezetői beosztásban. Határidőnaplója telis-tele, egyik megbeszélésről rohan a másikra, én már azon is csodálkoztam, hogyan sikerült egyáltalán megfogannia annak bébinek…
Még kilenc hónapos terhesen átvett egy kitüntetést a munkájáért, elegáns kosztümbe bújtatva immáron hatalmas pocakját. Aztán büszkén mutatta, hogy az utolsó pillanatig be van táblázva, és végül a bejegyzés a naptárban: 12-e szerda: szülünk…
Kicsit elborzadtam.
A szülés csak egy napirendi pont lenne a modern nő életében? Hát nem. És erre ő is rá kellett jöjjön. A természet eme csodáját nem lehet időpontra tervezni.
Az életben ugyanis nem mindig úgy mennek a dolgok, ahogyan azt valaki a határidőnaplóba beírja. A hölgy orvosa, akiben megbízott nem tudott ott lenni a szülésnél. Átéreztem, mennyire csalódott lehet. Talán itt volt az a pont, hogy borult a jól betervezett menetrend, a nő csalódott volt, biztonságérzete eltűnt. A baba nem akart megszületni, mutatták, amint az orvos teljes erejével nyomást gyakorolt a nő hasára, aztán apukát és a kamerát kiküldték. Végül ha nehezen is, de meglett a kicsi.
Keserves lecke volt. Talán tanult belőle. Hogy a szülés nem egy bejegyzés kell legyen a határidőnaplóban. Hanem egy olyan esemény, amikor igenis semmi más nem fontos: megáll az idő, megáll a pillanat, amikor felsír az újszülött. Amikor anyává válik egy nő, igazi családdá a házaspár. A természet nem tűr korlátokat és beszabályozottságot. A nő teherbe esik, amikor teherbe kell esnie, és a gyermek megszületik, amikor meg kell születnie. Minden a maga ritmusa és nem a menedzser-naptár szerint.
|
|
|
|
|
Utoljára változtatva 02-19-2007 @ 03:59 pm
| Hozzászóló: csitesz (Ideje: 02-19-2007 @ 04:09 pm)
Comment: Kedves Audrey! Én már átéltem egy apás szülést. Szenzációs volt. Minden soroddal egyetértek. puszi Józsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: csitesz (Ideje: 02-19-2007 @ 04:21 pm)
Comment: Kedves Dio-Rien! A hsz. az az írásodról szólt. Minden elírás a kapkodás műve. puszi Józsi |
|
|
|
|
| Hozzászóló: naiva (Ideje: 02-19-2007 @ 04:48 pm)
Comment: Kedves Reni! Látom foglalkoztat az "anyává válás" gondolata.:) írásodhoz csak annyit tennék hozzá: sok területen érheti a nőt "sikerélmény", de annál nagyobb nincs, mint mikor életet ad... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Csilike (Ideje: 02-19-2007 @ 05:15 pm)
Comment: Az en hataridonapklomba is be volt irva a szulesvarhato ideje, de en az utolso honapban meg otthonrol sem nagyon mozdultam, inkabb tukon ultem...es igen, mikor szuletett a lanyom, megallt az ido. Amugy sem ertek egyet a karrierista nokkel, es egy no azt gondolom nem a gyermeke szuletesenek pillanataban hanem a varakozassal teli kilenc honapban erik anyava...aki ezt nem erzi at, velemenyem szerint el van kicsit kesve. Tehat tetszett az iras, es egyetertek vele. Udv; Csilla |
|
|
|
|
| Hozzászóló: kisssp (Ideje: 02-19-2007 @ 06:13 pm)
Comment: Nagyon jól gondolod Rien! Örömmel olvastam.
Üdv.: Péter |
|
|
|
|
| Hozzászóló: blue (Ideje: 02-19-2007 @ 11:36 pm)
Comment: Rien, sajnos vagy nem, de nekem a második fiam születése be volt írva a naptárba, mert muszály volt akkor szülnöm. Amikor Manócskát kezembe vettem, az volt maga a csoda, akárcsak az első gyerekemnél. Szívesen szülnék még egy kislányt, de az már nem lesz különböző okoknál fogva. (korom még bőven megengedhetné)pusza: gaby |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Rien25 (Ideje: 02-20-2007 @ 07:35 am)
Comment: Köszönöm mindenkinek. Félreértés ne essék, nem az a baj, ha az időpontot beírja valaki a naptárba, hanem ha csak időt szorít neki a millió más "fontos" elfoglaltság mellett. Hagyjuk már a karriert ilyenkor a fenébe és álljunk meg egy kicsit.
Én magam is úgy vagyok, hogy amikor rohanok, utólag szinte semmire nem emlékszem azokból a napokból. Gyerekszülés is egy program a rohanásban a többi mellett? Érdekes hozzáállás, számomra nem túl szimpatikus.
Rien vótam :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Rien25 (Ideje: 02-20-2007 @ 07:37 am)
Comment: Kedves Gaby, na bánkódj, már van két szép gyereked. Én is úgy szeretnék már... De mire építkezünk és befejezzük...mert egyszobás panel-albérletbe meg inkább nem... :(
Rien |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Khama (Ideje: 02-20-2007 @ 11:07 pm)
Comment: Egyetértek. A gyermekvárás kilenc hónapja alatt is kell a babával törődni, és a születése nem csak egy tennivaló. Az egy világraszóló hatalmas ünnepi esemény amire készülni kell. Minden anya életének ezek aa legboldogabb pillanatai. :) |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Aquarius_ (Ideje: 02-20-2007 @ 11:45 pm)
Comment: Az, aki nincs elvarázsolva a tehesség kilenc hónapja alatt, és nem úgy éli meg, mint egy bűvöletet, az nem anyának való. Anyák lesznek ők is, a természettől fogva, de nem anya-szívűek. Ők nem fogják megteremteni az otthon melegét (közhelyesen, de igazan) hanem babysytterek miatt fognak aggódni. Napirendi pont lesz a gyerek, teendő, és bár azanyagi jólétet megteremtik neki, az anyától megfosztják. Persze, biztosan nagyon lesarkítottam, de amit én látok, a karrierista nők esetében, effelé tendál. Tetszett az írás. Üdvözlettel: Aquarius |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Audrey (Ideje: 02-21-2007 @ 11:44 am)
Comment: Jó lenne, ha a társadalom éppen ezért nem várná el mindenkitől az anyaságot, és nem vetné ki magából azokat, akik úgy döntenek, nem vállalnak. Amúgy nagyon-nagyon kevés ember lehetne csak anya, ha Aquarius kritériumaiból indulunk ki. Már kihalt volna az emberiség... |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Jodieline (Ideje: 02-21-2007 @ 03:37 pm)
Comment: Én még azon is elgondolkodtam, hogy mennyire bűnös ebben a társadalom... hiszen egy nőt sokszor bizony belekényszerítik a karrier-építésbe. Ha pedig belefogott... csak sajnálni tudom őket, de nem lesajnálni. Egy kicsit ebbe is bele kellene gondolni.
Egyébként tetszett az írásod, és igazad van. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Netelka (Ideje: 02-21-2007 @ 04:04 pm)
Comment: Hát, itt egy-két hozzászóláson megütköztem... Én ugyan édesanya vagyok, és valóban, tíz centivel a föld fölött jártam, de szerintem egy anyát nem a 9 hónap tesz anyává. Hány, de hány gyermek él boldog családban, és éli meg egy igazi "édes" anyával való eyüttlét örömét, akit teszem azt "csak" örökbe fogadtak. Az anyát a gondoskodni akarás és a szeretni tudás teszi anyává, nem a biológia.
Arról nem beszélve, hogy mi anyák is hányszor éljük meg életünk során azt, hogy "rossz anya vagyok", "kevés, amit nyújtani tudok", "alkalmatlan vagyok erre" stb. Ergo, én abban sem hiszek, hogy van "jó anya" fogalom. "Anya" van vagy nincs.
Abban pedig mindenképpen egyetértek Audreyval, hogy lehet úgy dönteni, hogy valaki ezt nem vállalja. Szerintem még mindig jobb, ha ezt mondja valaki, mint hogy a társadalmi konvencióknak engedelmeskedve szüli a világra a gyerekét, miközben belül érzi, tudja, hogy nem ez a dolga. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Khama (Ideje: 02-21-2007 @ 09:38 pm)
Comment: Ez jó. Szeretem ha egy mű ennyire megmozgatja az érzelmeket és véleményeket. :) Tiszteletet érdemel az aki vállalja, hogy nem anyaszerepre született. Tiszteletet érdemel az, aki anyai vágyainak engedve gyermeket örökbe fogad. Mert vállalták önmagukat. Azt hizsem pont erről szól az írás. Szülővé válik valaki, akinek ez csak egy kipipálandó feladat. Hogy valójában, a szó nemes értelmében anya lesz-e, erre az idő válaszol majd. Köszönet Riennek a gondolatokért. |
|
|
|
|
| Hozzászóló: Rien25 (Ideje: 02-23-2007 @ 09:24 am)
Comment: Én is köszönöm nektek a hozzászólásokat. Tanulok belőlük, hiszen nekem még nincsen gyerekem. És mindig azon töröm a fejem, vajon én elég jó anya leszek -e... |
|
|
|
|
|
