Egek, Föld s nagy Világ
Itt most hozzátok kiáltok
Meddig tűrjük ezt az átkot
Hogy, kincsünket lopjátok
Ne gondold önmagadnak
Hiún tetszelgő újzsarnok
Kik magabizton raboltok
Tiétek e világ s leigázzuk
Megálljt itten parancsolok
Szavaimmal e polgároknak
Ezennel hangosan szólok
Harcra fel bátran buzdítlak
Megannyi évszázadoknak
Gyümölcsét oda ne adjátok
Amit szabadságnak hívnak
Ily oltáron fel ne áldozzátok
Szent Szabadság,itt kiáltok
Légy mindenkié s igazi átok
Ki tudja mi az,reá nem átok
Nékem valóra váltak álmok
Szeresd őt,ne légy zsarnok
Adjál szabadságot másnak
Lásd gyémántjait a kútnak
amely vizébe arcod tükrözik
Szívében a viharok tombolnak
Szemébe könnyek csordulnak
Sietve ők egymásba fonódnak
Szorítók érzései szabadságnak
Szeretnek ök igazán,boldogok
Mert végre a kincsre rátaláltak
Amelyre az új évezredig vártak
S lám könnyei gyémántá váltak
Kiáltok,ez az enyém zsarnokok
Ezt tőlem többé el nem lopjátok
Légy boldogan e szabadságnak
Repülj csúcsára a boldogságnak
Amikor szeretlek, boldog vagy
Mikor Rád gondolok távol vagy
S amikor elhagysz,visszavárlak
Mikor itt vagy én boldog vagyok
Isten a tudója e kerek bolygónak
Szolgáid csak ők, földi halandók
Vezesd hát ez megtévedt néped
kik most csak tett nélkül korholnak
Hisings-Kärra 2007-02 -26
mvh:Stefanicus Hungaricus Firkász |
